Szép nők, az életben mennyire tapasztaljátok, hogy felszínesen ítélnek meg benneteket?

Nem tapasztaltam, hogy butának néznének. Olyan visszajelzést már kaptam, hogy nagyképűnek gondoltak (egyenes tartással mentem be valahová, nem vagyok ilyen fejlehajtós típus), de pozitívan csalódtak, mikor megismertek, mert hogy tök kedves vagyok. És tényleg :) Csak nem érzem úgy, hogy az önbizalom titkolandó dolog. De ha ma megnézed az embereket, a hátuk hajlik, a fejük lefelé néz, ha mennek valahová, olyan mintha egyenesen előre nézni, a másik szemébe, amikor belépsz valahová már nagyképűség lenne, fura.

Senki nem járt velem azért, hogy villogjon velem, de ez lehet, hogy azért is van, mert nagyon fontos volt számomra az érzelem, és mindig olyan partnereim voltak, akik igazán érzékenyek voltak, és aktív lelki életet éltek.

Nem szokott baj lenni belőle, mert értelmes vagyok, az azért látszik a beszédből szerintem, meg mondjuk az öltözködésem elég komoly, nem olyan mindent megvillantós, lehet ez is segít, hogy komolyabban vegyenek. Egyébként én nem az a feminista csaj vagyok, aki hisztizik, hogy nem veszik elég komolyan a munkahelyen vagy egy párkapcsolatban, hanem az a fajta, aki tesz róla, hogy komolyan vegyék.

Egyébként olyankor szokott ez kijönni, hogy nem vesznek komolyan, meg hogy fiatal nő vagyok, ha egy idősebb 40-50 éves pasival alakul ki konfliktusom, akkor azért befigyelnek a leereszkedő jelzők a másik fél esetében, de szerintem ez se engem minősít :D

Nem gyakori, de néhány ilyen pasi azért van. A legfrusztrálóbb egy olyan ismerkedés volt, ahol a pasi kitalálta, hogy na majd én nem dolgozhatok, otthon vezethetem a hátratartást, és ennyi lenne mellette a feladatom. Ha valamit venni akarok magamnak, akkor szólok neki és ő majd jóváhagyja.

Az értelmes érett és felnőttként viselkedő pasik, azok azért nem csak a külsőt nézik, a 20-30-asokkal fordul elő, hogy csak a külsőre mennek, legalábbis én így jártam velük.