Miért van meg azaz érzés vagy ösztön a férfiakban, hogy "más férfi kölykét nem nevelik"?

Kettes nagyjából leírta. Nő vagyok, és nem szívesen nevelgetném más gyerekét:

- ott a volt feleség, és akárhogyan váltak el, örökre összekapcsolja őket a gyerkőc létének ténye,

- a gyerek vagy kijön velem, vagy nem, de már most az az önző érzésem, hogy a nevelt gyerekem nem lenne egyenlő a saját gyerekemmel (nincs közvetlen tapasztalatom, de most így érzem),

- ennek megfelelően annak is kisebb az esélye, hogy az illető férfi velem annyi gyereket vállal, amennyit én szeretnék (gyerektartást fizet, időt tölt a másikkal, stb).

Nem az én világom.

"Rengeteg ilyen elvált anyuka ismerősöm panaszkodik, hogy a mai férfiak sajnos ilyenek."

:D

A férfiak évezredek óta ilyenek. Nem csak a mai férfiak.

Az evolúció során az a gén maradt gondolom inkább fent, amelyik arra ösztönzi a férfit, hogy a SAJÁT génállományát őrizze és örökítse tovább, ami pedig a SAJÁT fiában van meg. Más fia és génállománya nem érdekli. Ez ösztön. Genetikailag vannak így kódolva szerintem az emberek.

Ez olyan mint azt kérdezni, hogy "miért van az, hogy a nők egy hosszútávon (anyagilag is) biztonságot nyújtó férfira vágynak, amíg a férfiak minél több nőt akarnak megfektetni? "

Evolúció.

Vannak ilyenek is, meg olyanok is, de ez nem ösztön, hanem tanult viselkedés.

Pont az az ösztön van a férfiakban, hogy szeresse a felesége gyerekeit, hátha az övé is köztük van. :D Mivel csak az anya biztos. Ha régen minden olyan gyerekkel mostohán bántak volna a férfiak, aki nem az övék, kihalt volna az emberiség a kőkorszak alatt.

A legtöbb férfi szereti a gyerekeket, elvan velük, szeret velük játszani. Nincs azzal gond. Az, hogy eltartani nem akarja, teljesen más kérdés, és érthető is.

A nőkre inkább jellemző, hogy más kölykét nem neveli, és igencsak tudnak fújni a férfi gyerekére akkor is, ha kéhetente egyszer látják. Meg persze sajnálják tőle a gyerektartást, ami nem jogos.