Miért érzem ezt, mikor egy fiú elkezd komolyan érdeklődni irántam?

Ne ítéljetek el emiatt, nem akarok rossz embernek tűnni. :(

Mikor randizgatunk, elvárom a tiszteletet és nyilván meg is adom. Nem szeretem a bunkókat és azt, ha valaki a hülyéjét járatja velem. De szeretem a játékosságot és a lazaságot.

Teljesen odáig voltam egy srácért, amíg ment a laza flörtölgetés és jól esett az a természetes érdeklődés tőle, kölcsönösen kerestük egymás társaságát, nem volt semmi feltételhez szabva, nem tudtuk, mi lesz belőle, még ha azt tudtuk is, hogy egyikünk sem az az egyéjszakás párti.

Aztán ő elkezdett hozzám kötődni és az egész megváltozott köztünk. :( Sokszor leállított flörtölgetés közben, hogy ő szeretné, ha ez jelentene is valamit, ami persze, rendben van, de nem tudtam akkor ott, hogy én hogyan tudok/akarok állni egy komoly kapcsolathoz. Nyilván szerettem volna, de nem egyik napról a másikra átváltani komolyba. És előtte is ömlengtünk néha, sokat beszélt arról, hogy megromlott a kapcsolata a testvérével, én is beszéltem neki magánéleti dolgokról, tudtunk komolyan is beszélgetni, hogy hogy képzeljük el a jövőnket, nem volt baj azzal, hogy érzéseket és mélyebb dolgokat vittünk a beszélgetésbe, viszont elkezdett egyre eltolódni a beszélgetés a szomorkásabb, érzelgősebb témák irányába és egyre inkább azt éreztem, hogy nincs mozgásterem, mintha szüksége lenne rám és inkább alámvetette volna magát. Elkezdett egyre alkalmazkodóbb lenni, régebben nem kérdezgette, hogy mit szeretnék, kijelentette, hogy talált egy jó programot és mi lenne, ha ma épp ezt "adnánk be", aztán ha nagyon rossz, keresünk mást. Tetszett a spontánsága, most pedig nem is hajlandó érintkezni velem anélkül, hogy tudná, hogy a barátnője leszek.

És teljesen elvette a kedvem az egésztől, nem is beszélünk mostanában, mert megmondtam neki, hogy nem szeretnék játszani senki érzéseivel, ez addig volt jó, amíg ő is tudta élvezni. És nem tudom, mi történt velem, annyira vonzott az egész lénye, aztán teljesen eltűnt az egész és tehernek éreztem találkozni vele, mert tudtam, hogy valószínűleg döntenem kell, vagy nem tehetek meg mindent, mert kilyukadunk oda szemezések, apró érintések és hasonlók helyett, hogy na akkor most legyen már valami és ne szórakozzunk... :( De ez így nekem nyomasztó. :(