Ha valaki sose jött be külsőleg, se belsőleg de valahogy mégis beleszerettél milyen volt a rádöbbenés?

Olyan nem volt, hogy sosem jött be. Olyan volt, hogy semleges volt, mert épp más jött be.

Annyi volt a ráismerés, hogy egyre több jó tulajdonságát fedeztem fel és egyre inkább kezdett összeállni a kép, hogy milyen ember és hogy nekem ő tulajdonképpen bejön. Nem beszéltünk róla soha, mert lett barátnője (úgy kell nekem:D).Benne megtetszett, hogy nem akarja elnyerni a tetszésem és nem vergődik senkinek, csak konstans olyan higgadt, kimért, barátságos, nem nyomul senkire, tisztában van magával és elvan azzal, amije van. Szóval belsőre olyan egészségesnek tűnt és függetlennek és én erre (nem röhög) gerjedek.:D Viszont olyan nem volt, hogy valaki egyáltalán nem tetszett, és utána elkezdtem hozzá vonzódni.

Esetleg olyan volt, hogy valaki nagyon nem volt szimpi elsőre, semmilyen értelemben, de jóban lettünk. Szerelem akkor sem lett.