Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Társkeresési problémák » Mit csináljak ha egyszerűen...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Mit csináljak ha egyszerűen nincsen önbizalmam és nem vagyok saját magammal kibékülve?

Figyelt kérdés

Sziasztok!


A segítségeteket szeretném kérni. 19 éves fiú vagyok és sajnos egyáltalán nincsen önbizalmam és sajnos nem vagyok saját magammal kibékülve. Egész nyáron olvasgattam az interneten ezzel kapcsolatban de nem jutottam előrébb. Több éve küzdök ezekkel a problémákkal és sajnos ezekhez a problémáimhoz még a szociális fóbiám és a pánikrohamaim is társulnak. Valamilyen oknál fogva már gyerekkorom óta nagyon félek a nőktől és ennek köszönhetően elkerülöm őket, egyszerűen nem tudok velük miről beszélgetni. És nem csak beszélgetni nem merek velük de egyetlen egy lányhoz sem merek közeledni mert úgy állok hozzá,hogy nem is érdeklem őket meg mit is akarok én tőlük és inkább meg sem próbálom és elmenekülök előlük amire egyáltalán nem vagyok büszke. Az is közrejátszik abban,hogy nem tartom magamat helyes fiúnak annak ellenére sem,hogy már sokan megdicsértek de mára már eljutottam arra a szintre,hogy ezeket nem tudom és nem is akarom elhinni és elfogadni. Visszataszítónak tartom magamat akinek soha sem lesz egyetlen egy nő sem az életében. A nőkkel való beszélgetés egyáltalán nem megy mert a nőket valamilyen oknál fogva magam fölé helyezem és lealacsonyítom magamat velük szemben. Soha sem beszélgettem lányokkal és ennek köszönhetően nem is tudom,hogy egyáltalán miről is lehetne velük beszélgetni,mi is érdekli igazán a nőket. Ha beszélgetnem kell egy lánnyal akkor rögön görcsös leszek és csak azon idegeskedem,hogy mit is mondjak neki és ilyenkor természetesen meg sem tudok szólalni és szokásomhoz hívem inkább elmenekülök a beszélgetéstől amire nem vagyok büszke egyáltalán.


A mai napig sem tudom magamat elfogadni és szeretni olyannak amilyen vagyok. Sajnos van egy eléggé feltűnő testi hibám amin sajnos nem lehet változtatni ( orvosi hiba ). Egyszerűen nem tudom magamat elfogadni és szabály szerűen amikor belenézek a tükörbe undorodom saját magamtól. Tisztában vagyok vele,hogy ha nem tudom saját magamat elfogadni és szeretni akkor mástól sem várhatom el azt,hogy szeressen és elfogadjon olyannak amilyen vagyok. Mindig összemérem magamat másokkal és lealacsonyítom magamat velük szemben és ilyenkor elmegy mindentől a kedvem.


Nagyon sokszor még élni sincsen kedvem. Minden reggel úgy kelek fel,hogy mi értelme is van az életemnek és nagyon sokszor azt kívánom bárcsak valamilyen oknál fogva meghalnék. A családtagjaimnak persze hiányoznék de úgy gondolom ez az idő múlásával enyhülne. Nagyon sokszor van hangulatingadozásom is. És ilyenkor pánikszerű rohamaim is szoktak lenni ( nehezen kapok levegőt,fáj a szívem és a mellkasom és szédülni is szoktam ). Ilyenkor egy kicsit lepihenek és 10-20 perc múlva elmúlik de ezek a rohamok már nem most kezdődtek hanem már évekkel ezelőtt de ezidáig nem foglalkoztam vele. Minden nap gondterhelt vagyok és semmi sem tudja lekötni a figyelmemet és egész nap csak azon gondolkodom,hogy mi értelme is van az életemnek,mindegy lenne ha nem is élnék tovább. Már nagyon sokszor megfordult bennem az öngyilkosság gondolata is. Éjszakánként meg is álmodtam azt ahogyan végzek saját magammal. Az utóbbi hetekben éjszakánként alig szoktam aludni 4-5 óra hosszát,állandóan felkelek éjszakánként és nem tudok visszaaludni. Egyszerűen semmi sem érdekel elvesztettem minden iránt az érdeklődésemet. A tanulás sem érdekel pedig mindig ott van bennem,hogy tanulnom kell ha vinni akarom valamire az életben de hiába ülök le tanulni ha állandóan csak a problémáimon jár az eszem egész nap. Amit igazán szerettem az életemben az a súlyzós edzések voltak de mára már a sportban is elvesztettem az érdeklődésemet és már abba is hagytam több mint egy év intenzív sportolás után amit a mai napig is bánok de nincsen annyi akaraterőm,hogy újból elkezdjem.


Ezeket a problémáimat édesanyámmal több év halasztás után megosztottam de úgy érzem,hogy Ő sem tud nekem segíteni. Mindenáron meg szeretnék változni de sajnos egyedül nem fog menni.


A segítségeteket szeretném kérni,hogy hogyan is változzak meg mert ez így nem mehet tovább ezt én is belátom mert ezek a problémáim hatással vannak a mindennapjaimra is.


Válaszaitokat előre is köszönöm szépen.



2017. szept. 10. 10:41
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:
2%
Sajnos semmit nem tehetsz. A rondaságra nincs bocsánat ebben a világban. Esetleg összejöhetsz egy 10-12 évvel idősebb, foghíjas, extrém szegény, kövér asszonnyal.
2017. szept. 10. 11:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 anonim ***** válasza:
100%

Nem olvastam végig, de a sport nagyon jó megoldás mindenre.

Mi a testi hiba?

Egyébként van egy olyan oldal hogy sportolj ne panikolj pl facen, nezegesd. Egy panikbeteg norol szol, aki legyozte betegseget.

Nekem is szoc.fobom van, alig ment beszelgetni sracokkal. De kepzeld mar volt pasim es amiota tarskereson fent vagyok nott az onbizalmam, tudva, hogy sok sracnak bejovok.

Szerintem kezdj el beszelgetni neten lanyokkal.

Csoportos terapia lenne jo meg talan neked.

Illetve a leheto legtobbet kellene emberek kozott lenned. Akar setalva, kiulni padra, de elso korben inkabb csak megfigyelokent jelen lenni, aztan szepen fokozatosan odamenni masokhoz, beszelgetni 1-1 szo erejeig.

Vagy eljarni kondizni es ott ismerkedni.

En a sportot ajanlom leginkabb, vagy meditaciot.

2017. szept. 10. 12:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/16 anonim ***** válasza:

Szívesen beszélgetek veled, ha szeretnéd, írj rám, hátha tudok valamiben segíteni.

De ebből a kilátástalanságból ki kell valahogy kerülnöd, nem tesz jót neked. Egy idő után (ha még eddig nem) fizikailag is meg fog terhelni, különböző problémák fognak fellépni. Volt már ilyen az ismerőseim között, bár vele nem beszélgettem, hogy milyen problémái is voltak, de tudom, hogy a lelki gondok átfordultak testi, fizikai problémákba is.

Írj, ha szeretnél!:)

2017. szept. 10. 13:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/16 A kérdező kommentje:

Sziasztok! Köszönöm szépen a válaszaitokat.


#2: A testi hibám az az,hogy 15 évvel ezelőtt eltört a kezem és az akkori orvosom sajnos rosszul gipszelte be és ennek köszönhetően 15 fokban el van ferdülve a jobb kezem. Emiatt a 15 év alatt nagyon sok bántalmazás ért amit a mai napig sem tudtam lezárni. Nagyon szégyellem a kezemet de bele kellesz törődnöm,hogy már így kellesz leélnem az életemet. Társkereső oldalon én is fent voltam kb. 2 hónapig de a 2 hónap alatt egyetlen egy lány sem reagált semmit sem ( tudom nekem kell kezdeményezni vagy inkább kellene de az jól esett volna ha pl. kapok egy üzenetet,hogy szimpatikus vagyok és szeretne ismerkedni de semmit sem kaptam ). Az interneten keresztül sem merek én nem is tudok miről beszélgetni a lányokkal mert félek tőlük és inkább megfutamodom. A másik probléma pedig,hogy egyáltalán nem szeretek emberek között lenni, mindig csak arra vágyom,hogy egyedül legyek és persze akkor vagyok a legboldogabb,egyszerűen nem szeretem az embereket és nem is szoktam emberek közé menni. Egy éve edzek de az edzéseket otthon szoktam végezni az emberektől való félelmem miatt. Egyszerűen amikor emberek között vagyok akkor nagyon fáj a szívem,nehezen kapok levegőt és nagyon feszült is vagyok és inkább elkerülöm azt,hogy emberek között keljen lennem.

2017. szept. 10. 20:59
 5/16 anonim ***** válasza:
Szia! Sokáig én is kétségbe voltam esve, miután szakitottunk az elsö barátommal. Az önbizalmam leesett mínuszba, nem értékeltem semmit és ugy gondoltam, nem fogok már senkinek sem kelleni mert nrm éreztem magam elégnek a mai férfiak mellé, főleg a sok plasztikmellü mücsaj mellett. DE. Lett egy hihetetlenül kedves, törődő párom aki mindenben támogat, és nem utolso sorban jol is néz ki. Ezzel nem rozsérázno akartam, csak rámutatni, hogy ha nem is ilyen durván de én is hasonló cipőben jártam. De tudod mit? Rájöttem: annyi negativ dolog éri az embert az életében, melyeket nem mindig tudunk elkerülni, annyi gonosz ember van, aki lehúz és elcseszi az önbizalmad akár egy kis idörw is. Akkor meg miért tenném én is ezt magammal?! Butaság. Legyél boldog, mert egyedi vagy, mindegy mik a hibáid, ez vagy te. Más nem pótolhat. Ne húzd le saját magad csak úgy, épp elegen megteszik ezt hidd el😊 legyél pozitivabb, hidd el, minden megváltozik. Márpedig meg tudod csinálni, csak légy erős.
2017. szept. 12. 15:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 anonim ***** válasza:
*19L voltam :)
2017. szept. 12. 15:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 Szakmayer válasza:
A gúnyolódó gonosz emberekkel nem szabad foglalkozni, mert a saját fogyatékosságukat vetítik ki másokra. Bele sem gondolnak, hogy milyen problémát okoznak másoknak. Na ez az igazi degeneráció és nem te. Azok akik mások által akarnak felemelkedni, na azok a senkiháziak, mert önmagától képtelen helyt állni. Merjél ismerkedni, ne szégyeld magad olyasmiért ami nem szégyen. Küzd le a félelmeid, mert egy értékes ember vagy. Ne hagyd, hogy primitív emberek tönkre tegyék az életed. Minden rajtad múlik. Küzdj! Sikerülni fog csak akarni kell..
2017. okt. 3. 10:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/16 Szakmayer válasza:
Ha párkapcsolatba kezdesz legyél mindig őszinte Mindig mond el, hogy mit érzel. Előbb utóbb el jön az igazi. Ami nem öl meg az meg erősít. Képes vagy rá. Nincs mitől félned. Ha az első nem sikerül, majd sikerül a következő. Ezzel mások is így vannak.
2017. okt. 3. 10:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 Szakmayer válasza:
Ne szaladj el áld a sarat így erősödsz.
2017. okt. 3. 10:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/16 A kérdező kommentje:

Szia!


Mára már nem igazán foglalkozok azokkal az emberekkel akik bántani próbálnak. A múltbéli sérelmeket sajnos még a mai napig sem tudom elfelejteni bár azt soha nem is fogom de sajnos továbblépni sem tudok.


Ismerkedni pedig egyáltalán nem merek. Ha meglátok egy lányt aki szimpatikus nekem akkor még a mai napig is az a gondolat van a fejemben,hogy mit is akarok én tőle,kevés lennék én hozzá és inkább meg sem próbálok ismerkedni senkivel sem. Meg persze annyira bamba vagyok a nőkhöz,hogy soha sem tudom és nem is veszem észre azt,hogy ha esetleg szimpatikus lennék egy lánynak. A 19 évem alatt soha sem beszélgettem lányokkal így ezen a téren nincsen tapasztalatom.


Tisztában vagyok vele,hogy ha magamat nem fogadom el és nem szeretem saját magamat olyannak amilyen vagyok akkor mástól sem várhatom el,hogy szeressen és elfogadjon olyannak amilyen vagyok. Valamilyen szinten meg szeretnék változni de valamilyen szinten meg nem is. Kaptam már több tanácsot is,hogy hogyan is induljak el a javulás útján de sajnos még sem tettem semmit sem. És tudom,hogy ez csak az én hibám. Ezek a problémák már évek óta jelen vannak a mindennapjaimban és mára eljutottam arra a szintre,hogy már kezdek beletörődni és elfogadni ezt az egész helyzetemet. Tudom,hogy nagyon rossz döntést hozok de inkább megfutamodom és a könnyebb utat választom. Persze erre nem vagyok büszke de sajnos ez van.

2017. okt. 3. 20:00
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!