Akik már nagyon régóta élnek kapcsolatban, nem házasok és gyerek sincs, azoknak nincs néha-néha hiányérzetük?

Miért van az, hogy a legalább 10 éve együtt lévő párok több mint 90%-ának van gyereke?

Azért mert a közös utód egy olyan megtartó és összekovácsoló erő, aminél a legtöbb ember számárra erősebb dolog nem létezik. Felnevelni gyerekeket egy minimum 15-20 éves projekt, amibe belefogni igen komoly érettséget és elkötelezettséget jelent mindkét fél részéről.

Legtöbbeknél a nagyszüleink, dédszüleink (és az idősebbeknél - a szüleink) sem véletlenül 30-60 évekig voltak együtt, valamelyikük haláláig. Az hogy "veled lettek közös gyerekeim és róluk gondoskodni akarunk minden áron" - annál nagyobb összekovácsoló erő nem létezik a legeslegtöbb férfi és nő közti kapcsolatban.

Ha lenne hiànyérzetük akkor nyilvàn összehàzasodnànak. Nézd, vannak emberek akiknek a hàzassàg egyszerűen nem fontos , vagy egyenesen félnek tőle és az az igazsàg, hogy ez nem baj, mert nem mindenkinek való. Ez is egyfajta felelősségvàllalàs a kapcsolatod irànyàba, legalàbbis érdemes megvàlogatni, hogy kivel kerülsz ilyen jogi kapcsolatba. De mivel màr nem szàmít szégyennek elvàlni, nem is veszik komolyan többnyire. Simán hàzasodik pl olyan akinek a hűségeskü semmit nem ér és csalja a hàzastàrsàt. Na, az ilyeneknek nem való.

Van aki gyereket se akar mert egy tehernek, nyűgnek, plusz anyagi problémànak làtja, vagy mert egyszerűen nem életcélja mindenàron a gyerek. Ez sem való mindenkinek.

Egyébként se a hàzassàg se a gyerek se a baràt/ baràtnő kapcsolat nem ment meg senkit egy esetleges szakítàstól. Gyerekes pàrok is ezrével vàlnak ha ki akarnak kerülni a hàzassàgukból. Ha gyereket vàllalsz akkor felé köteleződsz el kizàrólag. Még rosszabb így szétmenni, mert tartani kell a kapcsolatot az exxel. Szóval a gyerek sem összetartó erő.

Baràti körben van olyan pàr akik se hàzasodni, se gyereket nem akarnak. 9 éve vannak együtt és szeretik egymàst. Azt mondjàk sokkal egyszerűbb adott esetben szakítani mint vàlni, ők nem akarnak ilyen kötöttséget. Azt gondoljàk a hàzassàg elrontja a kapcsolatot. ( ami szerintem hülyeség de ha ők így gondoljàk hàt akkor ez van) A gyerekeket meg szimplàn nem szeretik " dràgàk és idegesìtőek" idéztem őket. Jobb ha az ember nem a tàrsadalmi elvàràsoknak akar megfelelni, hanem a sajàt igényeinek, és eszerint éli az életét. Hàzassàgban, kapcsolatban, gyerekkel, gyerek nélkül.

Mi pl 7,5 éve vagyunk együtt. A hàzassàg fontos volt mindkettőnknek, ezért megléptük 6 éve, a gyerekkel meg úgy voltunk, ha jön örömmel fogadjuk, ha nem, az se tragédia. Nem lett ,mi meg elfogadtuk, màr nem érdekli egyikünket sem , nem hiànyzik. Sokkal szabadabban élünk így kettesben.

5-6:

És 15-30 évek óta vagytok együtt a párotokkal (minimum) gyerek nélkül?

8:

Mert a közös gyerek a legnagyobb összetartó erő egy sok évtizedes kapcsolatban férfi és nő között.

Elég ha csak bárki körül néz és megnézi hány olyan legalább 10 éves kapcsolatot lát, ahol van gyerek és hány olyat ahol nincs.

Hagyjuk már... Ha akkora összetartó erő, akkor miért válik el rengeteg olyan pár, akiknél gyerek született? A legtöbb ismerősöm már nincs azzal együtt akivel közös gyereke van, pedig a kicsi még suliba sem jár. Ennyit erről.

És ezzel nem azt mondom, hogy nincs kivétel, mert van, csak elég kevés.

Amúgy meg, ha csak a gyerek tart össze valamit, nem a szerelem, mély szeretet (ki hogy nevezi), összetartozás, stb, az rég nem igazi kapcsolat (házasság).