Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi lesz így velem?
Sziasztok!
Nagyon nehéz helyzetbe kerültem, és úgy fest, akivel meg tudnám beszélni, nos ő nem látja át ezt a káoszt. Szóval talán itt. 26 éves lány vagyok, lassan végzek az egyetemmel. Három éve ért véget a kapcsolatom, öt év után. És azóta sem fogott meg senki. Az a legrosszabb, hogy úgy érzem, már nem is akarok senkit. Nem tudom, mi változott 18 éves korom óta. Akkor kész voltam egy kapcsolatra, de most azt érzem, nem tudok mihez kezdeni a férfiakkal, a világgal. Úgy érzem, nem akarok felnőni egy új kapcsolathoz, és nem is akarok. Valahol úgy érzem, úgysem találnék olyat, aki nekem kell (talán mert a volt páromhoz mérek mindenkit, de ez mégsem állapot), de ha mégis, bepánikolok, hogy ami ezzel jár, arra nem állok készen. Az élet más területén nincs problémám, jobbára egyedül élek, már dolgozgatok a szakmámban, még ha csak kötetlen munkaidőben is. Vannak hobbijaim, haverok, ott a család, a sport. Úgy érzem, minden jó így. De azt is tudom, hogy nem lehet csak a múltban élni, meg hogy a macskámhoz, meg pár plüsshöz jövök haza. Félek. Mert mindenhol azt olvasom, hogy harminc felett egy nő már nem fog kelleni senkinek, tehát nincs túl sok időm, még ha nem is akarok gyereket. Plusz negatívum, ha nem is feltűnő egy lány. Ellennék én így is, de ilyenkor belegondolok, hogy majd nyolcvan évesen egydül.. Mi a baj velem? Engem miért nem érdekel a pasizás, mint más lányokat?
A normális válaszokat nagyon megköszönném!
válasza: válasza: válasza:Ezt onbizalom hianynak hivjak. Olyan mint amikor azt hajtogatja az ember hogy nem is erdekli a matek, pedig csak keptelen megtanulni, egy ido utan el is hiszi hogy nem erdekli.
Szerintem jobban jarsz ha ezt megoldod, az itteni recskamester 40 eves szuzek magyarazzak alandoan hogy nekik nem kell senki, csak a tarsadalom elvarasa, stb. Kozben csak balfekek es onkritika helyett a vilagot hibaztatjak.
Kedves utolsó!
Értékelem a cinizmusod, de te csak elolvastad a kérdést, és nem értetted meg. Nagyon örülnék, ha csak bemagyaráznám magamnak, hogy nem kell. És lehet, hogy más ezt teszi, de ettől én még tényleg azt érzem, hogy nem állok készen. De ha most sem, akkor mikor? És köszönöm, de az önbizalmammal minden rendben van. Nagyobb baj, hogy bár vannak próbálkozók, én megijedek, mert nem akarom, nem érzem soha, hogy igen, őt vagy őt képes lennék szeretni.
válasza:"te csak elolvastad a kérdést, és nem értetted meg"
Megertettem.
Nem azt irtam hogy, hogy az erzeseid nem valosagosak, azok nyilvan leteznek. En azt akartam mondani hogy, attol hogy, most ugy erzed nem tudnad szereti az adott embert, vagy hogy most nem allsz keszen egy kapcsolatra, nem jelenti azt hogy tenyleg igy van.
Tehat ha adnal eselyt magadnak akkor lehet hogy mukodne, meg akkor is ha ugy erzed az elejen hogy nem fog.
válasza:"És köszönöm, de az önbizalmammal minden rendben van"
Ezt irtad a kerdesben: "bepánikolok, hogy ami ezzel jár, arra nem állok készen."
Ha talalnal olyat akivel megprobalnad, akkor se merned, ez definicio szerint is onbizalmi problema, es ugy is lehet megoldani ahogy altalaban az onbizalommal kapcsolatos problemakat.
Az erzelmeidtol fuggetlenul megteszed amit meg szeretnel.
válasza:Azert nem erdekel teged a pasizas mert felsz tole, tobb negativ elmenyed kapcsolodik hozza mint pozitiv, es gondolom negativ kimenetelt is latsz elore mindig.
De, ez a sok negativ dolog a fejedben van, nem a valosagban.
válasza:Érdekes válaszok érkeztek eddig, én más nézőpontot képviselek. Lehet lepontoznak érte, de nem érdekel túlzottan.
"Valahol úgy érzem, úgysem találnék olyat, aki nekem kell."
Ezzel teljes mértékben egyet tudok érteni és együtt tudok érezni.
Nekem elég magasak az elvárásaim a lányoktól, nem is külsőleg, inkább belsőleg.
(Ezt most nem részletezném.) Toleráns tudok lenni, de vannak elveim, amikből nem engedek,
és inkább maradok egyedül, mint egy félig-meddig elfogadott személlyel.
Nem jó dolog egy ideálhoz hasonlítani valakit vagy pedig egy másik személyhez.
Mindenki különböző, maximum vannak közösek bennük.
"de ha mégis, bepánikolok, hogy ami ezzel jár, arra nem állok készen."
Ez kicsit ellentétben áll az előző állításoddal ("nem találok olyat...").
Ne állj ilyen komolyan a dolgokhoz, vedd az ismerkedést sokkal lazábbra,
kötetlenebbre, egyfajta játéknak csak, ne egyből gondolj komoly dologra.
Akkor is, ha nem egynaposra tervezett a dolog persze.
"Mert mindenhol azt olvasom, hogy harminc felett egy nő már nem fog kelleni senkinek"
Ez statisztikailag nem bizonyított tény.
Sőt, épp az ellenkezőjét tapasztalom.
Minden korosztályban keresi valaki a párját.
"Plusz negatívum, ha nem is feltűnő egy lány."
Ez elég relatív megfogalmazás.
Számomra sokkal feltűnőbbek és érdekesebbek a nem feltűnést akarni vágyók.
Jobban ki tudok valakit szúrni a tömegből, ha nem "sorozatgyártmány".
A fő kérdésre válaszolva:
Hogy mi lesz Veled, csak Te rajtad múlik. A saját sorsodat Te irányítod,
azzá válsz, akivé akarsz, és azt teszed, amihez kedved van.
A káosz szerintem nem létezik, csak egy olyan összetett valóság,
aminek megértése komplikált, és nem mindenki lehet rá képes.
Könnyebb rámondani, hogy káosz, mint megérteni.
Remélem tudtam segíteni valamennyit a válaszommal.
Fiatal vagy még, van időd, hogy rád találjanak. :)
F20
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!