Mikor ennyire szexorientált a társadalom a pasik mennyire becsülnének meg egy ilyen nőt?

#6

Én csak olyannal feküdtem le mindig is, akivel kapcsolatban voltam/vagyok, és szerelem volt kettőnk között.

Nem vagyok se szűz, se jégkirálynő, se macskásnéni, boldog kapcsolatban vagyok, a párommal pedig nagyon változatos a szexuális életünk. ;)

Értem én, hogy aki nem fekszik be mindenki alá, és nem kefélteti rommá magát bármelyik jöttmenttel, az örök szűz, meg unalmas, meg minden, de mondd csak, te a valóságban élsz, hogy ezeket tényleg el is hiszed, vagy csak trollkodsz? :D

@11

Tökéletesen elhiszem és ezt tapasztalom. Eddig... vájrál, ránézek az excelemre... 28 lánynál próbálkoztam, amiből 28 elutasítással zárult. Mivel jobb dolgom nincs, ezért neten néha rájuk nézek, mi a helyzet velük azóta. Mit ad az élet: legtöbbjük még mindig inkább van egyedül, minthogy leadjon az igényekből.* A többi meg valami véletlen egybeesés következtében rendszerint magas, vékony vagy vékonyan izmos emberrel van azóta, de nem ez volt a kérdés.

*Jöhet a sablonduma, hogy nem mindenki teszi az életét a FB-ra.

Ez a kérdés nem érettebb nőre emlékeztet, hanem egy 16 éves tinire.

Nem érdekel hány partnere volt előttem. Legyen jó a szex köztünk. Hogy ez úgy jön össze, hogy sok partnerrel volt tapasztalata és közben megismerte magát, jó. Ha kevéssel, de azoknál sokat foglalkozik magával, az is jó. De ha szűz és a maszturbálásból is kihozza a maximumot, az is jó. Abszolút nem érdekel, csak velem legyen szenvedélyes, legyen nyitott és érezze jól magát.

#13

"Mit ad az élet: legtöbbjük még mindig inkább van egyedül, minthogy leadjon az igényekből."

Hát ne haragudj, de ha valakivel nem akarok együtt lenni (most tök mindegy, hogy azért mert csúnya arca van, azért mert dohányzik, azért mert Tolkien a kedvenc írója, azért, mert segítőkész, vagy azért mert piros pólót hord), akkor nem akarok vele együtt lenni, inkább vagyok szingli.

Bizony, volt, hogy elutasítottam egy srácot, és utána x ideig egyedülálló voltam. És? Fel se merült bennem, hogy összejöjjek az illetővel. Miért kellene?

Vegyük pl azt, hogy nálam kizáró ok a dohányzás. (Ez olyan megfogható dolog, de egyébként helyettesíts be tetszőleges tulajdonságot) Van mondjuk egy pasi, aki hajt rám, és dohányzik. Namármost, ha nekem ez negatív, annyira, hogy elsőre nemet mondtam neki emiatt, akkor nem tudom, miért változna ez bármi miatt. Ha szingli vagyok utána egy évig, akkor utána majd nem zavar a cigifüst, vagy mi? Ezt hogy gondolod? :D

Mindenkinek jogában áll olyan dolgokat elvárni, amiket csak akar, és joga van tartani magát hozzá.

A kapcsolatfüggőség, mikor semmivel nem foglalkozol, lemondasz minden igényedről, csak ne legyél szingli, nos, az egy betegség. Ugyanolyan, mintha drogos lennél - tudod, hogy rossz, de nem tudsz meglenni nélküle.

Szerinted ez normális dolog?

Egyedül lenni ezerszer jobb, mint rossz kapcsolatban egy olyan emberrel, aki nem illik hozzám.

Egyetértek a válaszokkal, nem a többséggel kellene foglalkozni.

Olyan érzésem támad a kérdező iránt, mintha nem tudná ő maga sem, hogy mit akar! (és ez bizony nem az érettség jele) Eléggé zavaróak az ilyen kérdések. Ha valaki kivételes párkapcsolatot keres, akkor egyértelműen nem a többség viszonyulása fogja érdekelni, nem azzal törődik, hogy hogyan viszonyul hozzá minden pasi, elég ha a csak az az Egy, igazi Ő értékeli.

Ez olyan **”hahó, nézzétek fiúk, komoly nő vagyok, aki értéket képvisel, tetszem nektek??”** reklámplakát kifüggesztve.

Honnan tudod, hogy egy hullámhosszon vagy valakivel, ha önmagadat sem ismered igazán, míg mások véleményén vagy leakadva?

Férfi barátaim körében is ismerek ilyent, győzködi magát, hogy neki nincs szüksége a nők figyelmére, ő komoly kapcsolatot keres (amit nem talál), de közben görcsöl minden lány véleményén, aki visszautasította őt, bizonytalankodik, elég zavaros elme.

Nincs összefüggés, és általánosítasz.

Az általadd említett szinttől számít egy ember érettnek, avagy onnantól lesz nő. Az alatt lehet annak nézni, de az csak hiányos elme, valótlan véleménye.

Ne általánosíts, gondolkozz.