Párkapcsolat úgy, hogy az anyanyelvetek különbözik?

Egyik régi barátom élt pár évet ilyen kapcsolatban. Azt mondta, hogy amíg minden jó, addig minden jó. A problémák akkor keletkeznek, amikor baj van. Nem tudják a mélyebb gondolataikat átadni a másiknak úgy, hogy biztos azt értse ki belőle, amire a költő gondol.

A kommunikáció pedig nagyon fontos egy kapcsolatban. A nélkül nem lesz hosszú életű. Tehát vagy megtanultok mindketten kvázi anyanyelvi szinten angolul vagy end of story.

Az én volt párom, még angolul sem tudott vagy németül mikor idekerült, nem hogy magyarul. Írni egyáltalán nem tudott, beszélni is nehezen.

Minimális dolgokat. 1 év alatt folyékonyan megtanult mellettem magyarul.

5 évig voltunk együtt. Mindig valahogy kilehet fejezni magunkat, pedig mi is rengeteget veszekedtünk.

Engem borzasztóan zavart, ahányszor nekifutottam ilyesminek, akár barátság, akár randi. Pedig angolul és spanyolul is folyékonyan beszélek.

Magyar vagyok, ez van. Magyarul tudom magam a legszebben kifejezni, mert ebbe a kultúrába integrálódtam és itt tudom a legjobban eltalálni, melyik kifejezés illik a legjobban a mondandómhoz. Én érzem a nyelvet és úgy kommunikálok, ezért is értenek meg gyönyörűen. Angolul és spanyolul sokkal "egyszerűbb" embernek és sokkal korlátoltabbnak érzem magam, mintha egy burokban lennék a más anyanyelvű emberek között...

Biztos van, akinél ez működik, olvastam már pár történetet, hogy milyen édes, mikor az ember párja tanulja a nyelvet, de nekem alapvető igényem a kapcsolatban az a mélység (és egyben magaslat), amelyet csak egy magyar anyanyelvűvel vagyok képes átélni. Nálam ez abszolút működésképtelen, főleg, ha a másik még a közös nyelvet sem tudja rendesen...

Bár párkapcsolat sajnos nem lett egyikből sem, de 3 éve rendszeresen e-mail-eztem 2 külföldi lánnyal is.

Az egyik orosz volt, de tökéletesen tudott angolul és magyarul is. Én se angulul, se oroszul nem tudok, magyarul beszélgettünk. Ahogy olvastam a leveleit, nem csak a minimális akcentus látszott a szövegén, de néhány furcsa megfogalmazás, és pár olyan szó, amit abszolút nem értettem, látszott, hogy nem használ fordítást, hanem tényleg saját magától ír.

A másik lány ghánai volt, tehát angol anyanyelvű. Én ugyebár nem tudok angolul, max. ami hétköznap rám ragad, Ő sem tudott magyarul, semmilyen közös nyelv nem volt. Angolul leveleztünk, Google fordítót használtam. Mondta, hogy ha találkozunk, Ő megtanít engem angolul, én meg tanítsam meg Őt magyarul, de végül sosem találkoztunk, és egy idő után ez a levelezés is megszakadt.

Érdemes lenne a párod anyanyelvét megtanulnod inkább. Hiszen azt mondod ő kevésbé beszél angolul, így te hiába fejezed ki magad jobban, lehet, hogy ő emiatt épphogy kevésbé érti majd meg, mintha egyszerűen fogalmaznál. Előfordult már velem is, hogy lebutított angollal kellett beszélnem más nem angol anyanyelvű külföldivel, mert hiába tudom én kifejezni magam felsőfokon, ha ő azt a szókincset nem tudja követni.

Amúgy az, hogy egy párkapcsolat működik-e vagy nem, nem ezen fog múlni. Ha akarjátok, hogy működjön, figyeltek egymásra, nem ugrotok végkövetkeztetésre minden félmondat után, akkor az időnkénti félreértések ellenére is működni fog. Ugyanakkor azonos anyanyelvűek is el tudnak beszélni egymás mellett.

Az én férjem is külföldi, az ő anyanyelvén beszélünk. Felsőfokon beszélem a nyelvét a munkám miatt. Nem mellette és nem miatta tanultam meg. Ha valamit nem értek, rákérdezek, ő pedig elmagyarázza. Angolul kevésbé tud, mint én, de az angol sosem volt nálunk közös nyelv.