A legtöbb társkeresési probléma abból adódik, hogy az emberek többsége éretlen?

Igen, bár én inkább úgy emlegetem, mint az önismeret hiányát, én ezt gondolom a legalapvetőbb hiányosságnak, szerintem többek között az éretlenség is ennek a következménye.

A legtöbb társkeresési probléma abból adódik, hogy minden korábbinál nagyobbak az igények. És ez különösen a nőkre jellemző. 30-40 évvel ezelőtt gyakorlatilag nem volt olyan alacsony, tök jellegtelen pasi, akinek ne lett volna tartós kapcsolata kisebb nagyobb megszakításokkal. Akinek volt egy tök átlagos munkahelye (ergo mindenki, hiszen a szocializmusban mindenki tudott dolgozni normális fizetésért) az már a húszas éveiben családot alapíthatott, mert volt rá elég jelentkező női szempontból és a társkeresés kis túlzással olyan rutindolog volt mint most az érettségi megszerzése. Manapság mi van...? A csajok úgy válogatnak a pasik között, mintha egy online webshop-ban böngésznének a legjobb telefon után. Legyen +185 magas, sportos, gazdag, jóképű, izmos, humoros, magabiztos, jó dumájú, stílusos, érzelmes, állatbarát, gondviselő, de ugyanakkor hedonista, izgalmas, legyen jó az ágyban, legyen nagy neki odalent stb. És az a vicc, hogy olyan nagy a konkurencia, hogy ezeket az igényeket ki is tudják a pasik elégíteni... Vagyis pontosabban az a felső 20-30 százalék, aki folyamatosan cserélgeti a nők 70-80%-át. Ezért van az, hogy a köztudatba ennyire beleivódott a csalás/félrelépés már ami a pasikat illeti. Ez viszont csak erre a szűk rétegre jellemző, a top pasikra. A valóságban a nők 70-80%-a - amint van rá lehetőség - azonnal félrelép egy-egy jobb pasival csak éppen ezt sokan elhallgatják és szemet hunynak felette. Amennyiben pedig van lehetőség egy jobb kapcsolatra, a nők érzéketlenül/lelkiismeret furdalás nélkül félrelépnek, mert erkölcsi szempontból a társadalom nem ítéli el őket.