Lehet még így valaha normális kapcsolatom?

Az a helyzet hogy irtózom a szextől. Humorba beépítve semmi bajom vele, vevő vagyok az ilyen viccelődésre de csakis nőneműekkel. Viszont amint odakerülne a sor beparázom, pánikolok, szorongok, előfordult üár olyan is hogy pánikrohamot kaptam és nagyon kellemetlen. Én nagyon szeretnék úgy hozzáállni mint a többi de nem megy... sajnos nagyon sok türelem kell hozzám mert régebbről vannak elég kellemetlen élményeim azóta vagyok ilyen. Van még egyáltalán olyan pasi aki ezt el tudná viselni? Vagy nem sürgetne és megértené hogy nekem nagyon alacsony az igényem? Már annak örülök hogy nem sírom el magam ha szóba jön. Volt azóta a kellemetlen eset óta kapcsolatom de elhagyott mert nem tudtam neki úgy megnyílni hogy gyakran legyen szex... Sokkal inkább van szükségem szeretere, megértésre, türelemre, gyengédségre... szóval hogy elsősorban a társam egy megbízható barát is legyen nem pedig valaki akivel muszáj lefeküdnöm ha nem akarom hogy elhagyjon.