Mit tehetnék ha állandóan szomorú vagyok amiért egy lánynak sem kellek és sohasem volt barátnőm?

Balázs, már megint te vagy az?

Nem arról volt szó hogy nem érdekelnek a lányok? Erre tessék... egy újabb kérdés. Próbálj már meg a lányok felé nyitni könyörgöm szerinted ezzel jobb lesz hogy itt írsz állandóan? Jó gyerek vagy Balázs és megérdemelnéd hogy boldog legyél... de csak te állsz a saját boldogtalanságod mögött...

Szerintem ha egyszer végre keresztül esnél ezen, hogy valakinek kellenél, akkor végre nem csinálnál olyan nagy ügyet ebbõl, nem vergõdnél ezen.

Egyet értek a fentiekkel, a hozzáállásoddal is baj lehet, könnyen meg lehet, hogy csak te meséled be magadnak, hogy senkinek se kellesz, csak mert páran visszautasítottak, ezért nem is próbálkozol.

Nekem is volt ilyen idõszakom még rég, amikor így gondolkodtam, de amint lehetõségem nyílt kapcsolatra, rájöttem, hogy nem olyan nagy szám, nem lelkesít annyira, néha jó egyedül is, azóta nincs ilyen rögeszmém, hogy nekem föltétlenül párkapcsolat kellene.

Most akkor voltaképpen mi a kérdés?

Mert ha a vastagbetűs fő kérdés, akkor a válaszom: a szomorúságról való figyelemelterelés egyik leghatékonyabb módja, ha Kraftwerket hallgat az ember.

"szinte nulla vágyam van a lányok iránt... de valahogy mindig legyőz ez a vágy"

Akkor most hogy is van ez? :D

Amíg meg sem próbálsz ismerkedni, ne csodálkozz, hogy "nem kellesz senkinek". Ez általában nem úgy szokott menni, hogy az utcán sétálgatsz, és odarohan hozzád egy nő, hogy te márpedig kellesz neki.

Keresel egy olyan életcélt ami számodra reálisan elérhető pl.

(Senkit ne zavarjon h ezt eddig csak úgy 1 M ember kérdezte meg itt.)