Mennyire érthető, hogy szűz pasiként már azért se vágyom barátnőre, mert úgyse tudnék neki semmit se megadni? Van köztetek, aki szintén így érez?

"milyen hibáitok vannak"

Miért a hibáikra vagy kíváncsi? Miért nem az erősségeikre?

* milyen most az életetek, milyen hibáitok vannak

- mindenkinek vannak hibái, nehogy azt hidd, hogy aki párkapcsolatban él, vagy akár alkalmi kapcsolata van, az teljesen tökéletes. Sőt, nehogy azt hidd, hogy úgy általában a nők tökéletesek. Az csak téged ijeszt meg még jobban, ha a nőket piedesztálra emeled és mint egy másik fajt kezeled. Nem, a nők is emberi lények, ugyanolyan hibákkal, félelmekkel mint te magad.

* tudtok-e változtatni a helyzeten

- mindenki tud változtatni a helyzetén, ha akar.

* az én helyzetemről mi a véleményetek

- lásd előbbi válasz. Ha téged zavar, hogy mamahoteles vagy és csóró, akkor leszel szíves munkahelyet váltani, beíratkozni egy OKJ-ra, netalán elköltözni otthonról, bármi, ami előrébb viszi az életed. Most mondhatod, hogy felesleges, de hát látod, hogy nem az. 30 évesen még mindig szűz vagy, ennek csak van valami oka, nem lehet örökké külső tényezőket hibáztatni.

* szerintetek van-e esélyem változtatni

- lásd korábbi válaszom, mindig van esély változni, ha akar az ember

* ha igen, hogyan

- lásd korábbi válaszom, keress új munkahelyet, végezz OKJ-t, költözz el otthonról, szerezz önbizalmat, menj el edzeni, járj társaságba, ismerkedj új emberekkel, keress új hobbit, satöbbi. Millió nagyon snassz dolog van, amit ha nem próbáltál, kb mindenki ezzel fog jönni, ha meg próbáltad, akkor meg fejleszd valahogy önmagad, hogy legyen esélyed kitörni a helyzetedből. Olyan ember nem létezik, aki egyszerűen *senkinek* sem kell. Mindig lesz valaki, aki meglátja benned a különlegeset, de neked kell táptalajt adnod a dolognak, különben senki sem fogja észrevenni.

Miért jó neked az, ha ide leírja valaki, hogy "igen, érthető"? Lehet, hogy érthető. Biztos vagyok benne, hogy ha megismernénk az életedet, sokan együtt tudnánk veled érezni. Kapnál felmentést idegenektől. És aztán? Semmire nem mész a megerősítésünkkel.

Én értem a helyzetedet, de te meg azt értsd meg, hogy ez az áldozati póz is az egód játéka, és azzal, hogy leírod 10 sorban, hogy mi minden rossz benned, az egód magát védi. Mintha tesiórán te már eleve lobogtatnád a felmentésedet, hogy ne kelljen pályára menni, mert ott akár el is eshetsz, fel is lökhetnek. Amíg élsz, addig az egód táplálni akarja önmagát, ergo bármennyire is megtévesztően reményveszettnek mutatod magad, te is jól tudod, hogy erről szó sincs, és belül rettenetesen frusztrált vagy, és legszívesebben agresszívan kitörnél ebből az egészből. A helyedben azt is tenném. A saját háztartást egyelőre szard le, vállalj el valami munkát, valami képzettséged, szakértelmed csak van. Onnan meg már lehet lépegetni, nem? Ha a szüleid tolerálják, hogy otthon laksz, akkor félre tudsz tenni, el tudsz néha utazni meg belekezdeni valamibe, amire mindig is vágytál, vagy legrosszabb esetben elmehetsz egy prostihoz szűztelenítésre. A házimunkából meg vállalhatnál részt, hogy javuljon az önbecsülésed. És adhatnál magadnak napi fél órát (vagy akár első héten csak negyed órát, hogy szokjad) valami alap mozgásra, súlyemelésre, fekvőzésre. Ezek olyan dolgok, amiket már most el tudsz kezdeni. És fordulj a barátaidhoz, tuti van legalább egy ember, akiben megbízol.

Szeretem a gyk-s közösséget, amiért olyan gazdag gondolatvilággal rendelkeznek, hogy elintézik a válaszadást egy 3 szóval. :D

Kettő kérdést tettél fel.Mi nem látunk a fejedbe.Nézzük akkor:

ti hogy jutottatok el idáig: Kövér gyerek voltam az óvodában.(Eufemisztikus megjelölés a zsírdisznóra.)Mindenki undorodott tőlem,így én is megtanultam gyűlölni magamat.(17 évesen lefogytam,de az önértékelésem nem javult.)

mennyit próbálkoztatok ismerkedéssel:Soha nem próbálkoztam.Barátaim sem voltak soha.(Viszont rendszeresen járok prostikhoz.)

milyen most az életetek:Lehetne rosszabb is.

milyen hibáitok vannak:Létezem.

tudtok-e változtatni a helyzeten:Igen,de egyenlőre kötelességeim vannak.

az én helyzetemről mi a véleményetek:Nem túl fényes.

szerintetek van-e esélyem változtatni:Van,de ez rajtad múlik.

ha igen, hogyan: Eddz otthon,saját testsúllyal.Keress munkát.(munkás szálló)Képeztesd tovább magad.Olvass többet.(szókincs+műveltség)Logopédus.Pszichológus.

stb.stb.: etc.etc.

P.S. SENKI ne jöjjön azzal,hogy forduljak orvoshoz.Tudom,hogy kellene.Azt is,hogy úgysem teszem meg.A kérdezőnek válaszoltam,én segítséget nem kérek.Aki ezt tiszteletben tartja,annak előre is köszönöm.

Kérdező, én kb. 10 évvel vagyok nálad idősebb, de állítom, hogy nálad is sz.rabb helyzetben vagyok. Az életem kb. mindig romokban hevert, de bizonyos tavalyi események hatására most már csak vegetálok lelkileg lebénultan, és rábízom magam a sorsra. Én nem kértem a tavalyi eseményeket, a sors valamiért mégis megszívatott ezzel az egésszel, mint az állat. Nyilván nincsen normális ember, aki ilyeneket kérne magának. Hadd szenvedjen még jobban az egyébként is elesett ember, és hadd kapja meg a kegyelemdöfést. Addig is sz.r volt a helyzetem, az életem, de legalább addig a szellem benne maradt a palackban.

Annyi méltóságom maradt, hogy vannak bennem olyan dolgok, amiket pozitívnak tartok. Bizonyos belső tulajdonságok, amiket értékelek magamban, meg a kinézetem is férfias. Itthoni hobbijaim vannak. Csak sajnos k..vára nem vagyok erre a világra való, ez itt a nagy baj. Hogy egy nő mit tudna velem kezdeni? Hát beszélgetni sok mindenről, ha lenne érdeklődése azok iránt a dolgok iránt, amik engem is érdekelnek. De persze, én is megpróbálnék hozzászólni olyan dolgokhoz, amik engem nem érdekelnek.

Kérdező, a leírásod alapján értelmesnek tűnsz, szerintem előbb-utóbb valamit fogsz tudni kezdeni magaddal.