Szerintetek meg lehet bocsájtani, ha hónapokig megcsalt? Lehet még jó a kapcsolatunk?

Én nem bocsátottam meg soha, így a lehet még jó a kapcsolat-ban sem hiszek. Mitől lehetne jó? A bizalmatlanságtól, meg az undortól, amit okoz bennem?

Én nem vagyok annak a híve, hogy egy egyszeri félrelépés után véget kell vetni az akár több éves kapcsolatnak (sosem csaltam meg senkit és helytelennek tartom!), de a hónapokon keresztül tartó folyamatos hazugság, félreqrogatás undorító. Mindenképpen mehet a levesbe!

Ha összevesztetek és szétmentetek egy időre, és ez idő alatt történt a dolog, akkor megbocsátható. Ha párhuzamosan, veled is meg a másikkal is, akkor felejts el.

Elvbol nem fpgadnam vissza azt, aki megcsalt. Ha megbanta ha nem. De aki egyszer megcsal az megcsal maskor is. Nem tudnek benne bizni. Amugy meg legyen tartasod es add ki az utjat

30 éves vagyok, eddig 1x csaltak meg (legalábbis ennyiről tudok). Tudom milyen érzés, főleg akkor mikor szerelmes az ember. Én anno megbocsátottam, de csak sokkal később jöttem rá, hogy hiba volt. Nem azért mert megcsalt ismét, hanem azért mert bármekkora is a szerelem a te részedről is, ez mindig benned marad és mindig egy fegyver marad amit használni is fogsz. Bármilyen vita lesz, ez lesz az első amit hozzávágsz, hogy "nem én keféltem félre". Bármilyen helyzet is lesz hogy nem veszi fel a telefont éppen, ez első gondolatod az lesz hogy megint, amikor pedig felveszi, nekiesel stb. Magyarul állandó vitaforrás lesz. De ezért nem bántható senki, szerintem egy normális emberben ez mindig megmarad. Nyilván nem vagyunk egyformák és valakinek belefér az ilyesmi, én viszont másképp gondolkodom. Én ezen a téren maximalista vagyok és ha van egy kapcsolatom akkor nyilván mindent megteszek hogy jó legyen kettőnknek, ami nem azt jelenti hogy ráakaszkodom. Sokkal inkább azt, hogy kompromisszumképes leszek, nem féltékenykedem, nem vagyok önző, stb. Na most ha megcsalnak, akkor borul minden. Na most ha te megtettél mindent a kapcsolatért és ez történt, akkor akaratlanul is felmerül benned a kérdés ott legbelül, hogy mi értelme van bármit is tenni, ha ez a vége. Akkor nagyon fájt, szerelmes is voltam, viszont utólag belegondolva örülök hogy megtörtént és én tanultam is belőle sokat. Annyit bánok, hogy akkor nem mondtam azt hogy elég, és bármennyire is szerelmes vagyok menj a dolgodra és fejezzük be. Még ment másfél évig, de sosem volt olyan mint előtte és csak elvesztegetett idő volt az egész. Ahhoz pedig rövid az élet, hogy felesleges éveket ölj bele olyanba, ami sosem lesz már a régi.