Mi miatt váltatok el, hogy romulhat meg annyira egy házasság, hogy válás legyen a vége? Szimplán csa egy új szerelem vagy valami sokkal komolyabb dolog, mint pl. a veszekedések? Ha igen, mi ad okot veszekedésre?

Mi se vesztünk össze soha a 7 év alatt, aztán mégis itthagyott pillanatok alatt.

Egészségére! 😃😃

Nálunk megjött a gyerek, és szép lassan (értsd, 2-3 év) megszűnt a férfi-nő viszony, és totál átment egy apa-anya viszonyba. Elmúlt az intimitás, bekényelmesedtünk, amit kértünk a másiktól, hogy miben lenne jó változtatni, azt nem tettük meg, mert jó volt a megszokott.

Amikor meg már elkezdtem volna változtatni magamon, akkor meg már késő volt, a nő nem volt érdekelt, mert teljesen kihűlt irányomba, és szakítani szeretett volna.

Olyan dolgok váltak problémává 3-4 év után, ami addig nem zavarta őt. Visszament dolgozni, kinyílt a világ előtte, és elkezdte őt zavarni az, ami addig is volt. Én itt kezdtem kicsit befordulni, jöttek elő dolgok ennek hatására bennem. Én nekem itt az lett volna a feladatom, hogy felállok és változtatok, neki meg mondjuk az lett volna részéről a segítség, ha újra előszedjük az intimitást, a férfi-nő viszonyt, amit én kezdeményeztem, de valamiért ő még mindig a gyerekben élt, még ma is a szakítás után. 5 évig voltunk együtt.

Aztán tudod utólag már mindenki okos, meg még mindig analizálom néha a volt kapcsolatom, hogy hol miért mikor, de tök felesleges.

Mi hiányzott mégis?

- Időben való tiszta kommunikáció. Ami nem egyenlő azzal, hogy ráborítom a másikra a 12 személyes meggyfa ebédlőasztalt, hanem csírájában megoldani, kimondani. Figyi, ez egy kicsit elkezdett most zavarni benned.

- Ebből adódóan egymásra való odafigyelés. A valódi igényekre való odafigyelés, nem arra, hogy megvakard a hátát, vagy bármi.

- Belátni, hogy milyenek vagyunk, és azon változtatni. Önmagunk, és a kapcsolatunk, nem utolsó sorban a gyerekünk érdekében.

De valamikor az ember tényleg a nagy traumákból ért tudod. Amikor szétmegy, minden összedől, minden. És akkor látja meg igazából önmagát, hogy milyen volt a kapcsolatban, hogy hol rontotta el, és csak egy kicsit kellett volna megmozdulni, hogy jobb legyen, és ma is együtt lehetnénk még. És nagyon szomorú, hogy nekem egy szakítás kellett ehhez. Nem tudom az exem miben változott, mert ő nagyon akart változni, ránézésre semmiben, csak lett egy másik kapcsolata pár hónapja.

Viszont, megmutatta azt is, hogy a következő kapcsolatban majd hogyan nem. Mert azok a dolgok, amikben nem változtam, még mindig megoldandó feladat (neki is a maga oldalán), és egy másik kapcsolatban ugyanúgy előjön idővel az, amivel foglalkoznom kell.