Akinek a szülei elváltak az alapból "selejtesnek" számít?

Nem lesz rajtad bélyeg. Ugyanis olyasvalakit fogsz keresni/találni, akivel ezt már az elején meg lehet beszélni. Aki igazán szeret, abban fel sem merül, hogy ezzel a fájdalmas ponttal példálózzon állandóan, még vita esetén sem.

Régen az iskolámban még szégyenletes dolognak számíthatott magának a gyereknek, mert ritka volt a válás, vagy nem verték nagydobra, de azóta eltelt több, mint 20 év. 2x voltam házas, a mostani férjemmel elég sokat vitáztunk és a legdurvább esetben sem merült fel ilyesmi. Ma Magyarországon sajnos 3 esküvőből 1 válással végződik.

Nem büszkeség, de már akár lehet azt mondani, hogy természetes. Ami nem működik, nem kell erőltetni.

Kétlem, hogy emiatt selejtes lennél (pláne felnőtt voltál, amikor elváltak)

Anyu egyedül nevelt fel, kiskoromban vált el apámtól, amikor kiderült, hogy pedofil...mégsem érzem magam selejtesnek, és ettől függetlenül egy ember tudja, hogy hogyan lehet megteremteni a boldogságot egy családban, sőt, szerintem néhány "egyszülős" jobban tudja, hiszen érzi mekkora szükség van a másik szülőre.

25/L (szingli)

23:07-es vagyok

Még csak annyi, hogy aki ilyet mond, annak én azt válaszolnám, hogy 1. nem vagyok selejtes, 2. több mindenen mentem keresztül ebből a szempontból min te, erősebb lettem, szóval pofa be.

:D

Erre csak azt hoznám fel ellenpéldának, hogy anyukám árvaházban nőtt fel, mert a nagyszülei nevelték, és mikor meghaltak, odakerült. Mi mégis legküzelebb akkor kerültünk az árvaházhoz, mikor busszal elmentünk előtte.

Nem vagy selejtes. Én inkább az exedet mondanám annak.

Ha te selejt vagy, akkor én mi?

Anyám 16 évesen szült, apám sosem ismertem.