Elvált anyukák! Miután elváltatok, többi lent. Miért jó nektek az, hogy hergelitek a gyerekeiteket az apjuk ellen?

Nem vagyok meglepve, hogy a többségnek nem sikerült érdemben válaszolnia a kérdésre, sőt jött a terelés és a mellébeszélés.

A kedvencem volt, aki szerint az az igazság, hogy a gyerek apja egy szemét tróger. Persze mégis szültél neki, akkor nem volt probléma?

Engem sose hergelt anyukám apam ellen. Ellenben apam úgy, hogy nem is igazán ismerte anyukámat 😃 nem csoda hogy mar lassan egy evtizede zero kommunikáció van köztem és apám között. Nekem erre nincs szükségem.

A kérdésedre a választ nem tudom. Szerintem ha elvalik 2 fel általában nem jó kapcsolat marad de ezt nem kéne a gyereknek hangsúlyozni hogy bezzeg a hülye apád anyad, hiába mondja neki ha a gyerek megakarja ismerni, találkozni akar vele ugyis fog. A gyereknek kell megtanulnia a saját bőrén, ha még ő jól érzi magát vele, akkor meg azért a szülőnek is boldognak kéne lennie

"Nem vagyok meglepve, hogy a többségnek nem sikerült érdemben válaszolnia a kérdésre, sőt jött a terelés és a mellébeszélés."

Olyan kérdésre nehéz érdemben válaszolni, ami azzal indít, hogy általános igazságként deklarál valamit az elvált anyák egészéről, ami legfeljebb az elvált anyák egy részhalmazára igaz, viszont ezzel azt állítja, hogy minden elvált anya az apa ellen hergeli a gyereket.

Én sem uszítottam soha az apja ellen a lányunkat. Ő hagyott ott minket, ennek ellenére mindent elkövettem, hogy a lányomnak a lehető legjobb kapcsolata legyen az apjával. Eközben apa néhányszor eljátszotta, hogy bár a lánya számított a hétvégi láthatásra, ő "sajnos" nem ért rá. Olyan is volt, hogy elvitte láthatásra, majd otthagyta az alig nagykorú unokatestvéreknél, ő meg elment egy "Férfiak klubja" előadásra. Amikor ezen kiakadtam, természetesen én voltam az elviselhetetlen és uszító másik szülő. Eközben hol a családja, hol a közös ismerőseink uszítják őt ellenem.

Évek óta külön élünk, ismétlem, ő hagyott ott minket. Nekem kb. egy éve új kapcsolatom lett. Tudta, hogy van valakim, de sosem kérdezett rá. Majd amikor közös ismerősök "felvilágosították" ennek a kapcsolatnak a részleteiről, azóta én vagyok a becstelen és jellemtelen, mert nem számoltam be neki róla, és szerinte kötelességem lett volna. Miközben évek óta külön élünk.

Ennyit az elvált apákról.

#27

Csak leírtam, hogy sok nő milyen szemét ganéj módon viselkedik. Úgy vélitek nektek mindig alanyi jogon jár a jobb. Ha leakasztottatok egy balekot, aki teherbe vert titeket, egy darabig még jó a vérét szívni, aztán takarodhat.

Persze a pénzére továbbra is igényt tartotok, holott ti annyira erős, felnőtt nők vagytok.

A kölyök is sajnos szinte mindig hozzátok kerül kivéve talán ha elmebetegek vagy drogosok vagytok. Bár sajna ez se kizáró tényező, elég megnézni az a volt pornós férget, aki megölte a saját gyerekét, de akkor sem adták oda az apjának. Az is milyen érdekes, hogy hány nő nyírja ki a saját gyerekét, miután megszülte.

Fel lett téve egy kérdés, hogy miért nevelitek a gyereket a volt férjetek, élettársatok ellen? Persze mindenki tudja, hogy szemét, aljas, rosszindulatú kicsinyességből, de ha nem érzitek magatokat megszólítva, akkor miért válaszoltok? És persze azonnal jön az áldozatszerepben való fetrengés, hogy nem is úgy van, mert a férfiak uszítják a kölyköt a szegény ártatlan nő ellen. Mikor? A hétheti egyszeri láthatáson? Igazi pszichopata viselkedés, amit itt levágtok, de miért is csodálkozom.

"Úgy vélitek nektek mindig alanyi jogon jár a jobb. Ha leakasztottatok egy balekot, aki teherbe vert titeket, egy darabig még jó a vérét szívni, aztán takarodhat."

És itt most megint a nők egészét szólítottad meg, és nevezted őket a férfiakat aljas módon tenyészállatként használó parazitáknak.

Tudod, az esetek 90%-ában nem a nő akarja egyedül a gyereket. Azt jellemzően minden házasságban KÖZÖSEN vállalják.

"Persze mindenki tudja, hogy szemét, aljas, rosszindulatú kicsinyességből, de ha nem érzitek magatokat megszólítva, akkor miért válaszoltok?"

Ha mindenki tudja, akkor miért kell feltenni ezt a kérdést?

Ami pedig a megszólítást illeti: nő vagyok, elvált anya, tehát meg vagyok szólítva a kérdező által.

Áldozatszerepben való fetrengés lenne, ha megvádolnak valamivel (engem és még több százezer másik nőt), és én ezt visszautasítom?

Az igazi pszichopata viselkedés pedig éppen az, ahogyan te kommunikálsz: minden szavadból süt a gyűlölet és az általánosítás. Az én válaszomban egyetlen gyűlölködő megjegyzés sem volt, csak a tények. Te viszont fröcsögsz, uszítasz, gyűlölködsz. Nagyszerű ember lehetsz. Szívből remélem, hogy nincs gyereked.