Megosztod velem, hogy mivel tud kikészíteni a párod előző kapcsolatából származó gyereke?

Amikor nyilvánosan lealázza az apukát egy meghittnek induló karácsonyi családi ebédnél, hogy "hiányoznak a szülei" (10 éves gyerek)

Amikor kibontogatja az egész rokonság előtt az ajándékokat, elpakolja azokat a legnagyobb ajándékszatyorba és kijelenti, hogy jó, akkor ő most haza szeretne menni.

Egyet gondol és nem AKAR köszönni, mert csak úgy.

Vagy éppen leszarozza az ételt a megterített asztalon. És még sorolhatnám...

Ha nem tetszik valami, akkor "veszem a cipőmet és megyek haza"...

Innentől kezdve a lelkünket is kiköphetjük, nem lesz jobb.

nem tud kikészíteni. intelligens ember megérti a gyerek helyzetét, és hogy mi miért csinál, még akkor is, ha egy kis pukkancsként viselkedik. aki olyan férfit választ, akinek már van gyereke, annak tudnia kell kezelni ezeket a helyzeteket, és el kell fogadnia.

mindig is a gyerek lesz az első, és ez így is van jól.

(az a legundorítóbb, mikor a nő e akarja vadítani az apát a gyerekétől, mert nem találja mg vele a közös hangot..)

Ezeket a helyzeteket nem lehet kezelni, ad 1 ott van a vérszerinti apuka, akinek a tiszteletet helyre kell rakatni a gyerekben. Az én gyerekem is megy láthatásra és TUD VISELKEDNI. Én voltam a második válaszadó.

ad 2 a gyerek közösségbe jár mondjuk az iskolába is, ha nem tud viselkedni, akkor egy idő után eltanácsolják

Ha hiába próbálsz példát mutatni és sajnos apuka is elég rosszul kezeli a helyzetet, tele van szeretetlenséggel a gyerek, hááát.

Az apukák nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, mert részrehajlóak. Valahol természetes. De. Egy gyereknek be kell illeszkednie helyzete ellenére mindenhova, úgy iskolába, úgy egy kis közösségbe, ahol csak időnként 2 napokat, ünnepeket, nyaralást tölt.

Szeretettel fogadjuk, de düh a válasz.

Magatartászavar és viselkedészavar. Most vagy sajnáljuk, vagy segítjük, amit nem enged, vagy nem erőltetjük.

Egyik sem megoldás.

csak azt ne csináld, amit már fentebb írtam, hogy megpróbálod a gyereket elvadítani az apjától. itt csak egy megoldás van, de csak az tudja kivitelezni, akinek van hozzá elég esze..

természetesen ellenségeskedik a gyerek, mert az anyja ezt nevelte belé, hogy "gonosz néni, apa miatta hagyott el minket". nem a gyereket kell utálni, meg hibáztatni, amiért ennek megfelelően viselkedik, hiszen ő ezt így tudja. évek keserves munkája a gyerekkel elfogadtatni magad! én már csak tudom. de mindig birkatürelem kell hozzá, és sok-sok megértés. úgymond meg kell szelidíteni. és akarni is, nem csak megtűrni a párod miatt.

így az évek alatt egyre barátságosabb és nyíltabb lesz a kapcsolatotok, és felnővén már át fogja látni a helyzetet, és még hálás is lesz, hogy nem vadítottad az apjától, és helyén kezelted a dolgokat.