El fogok válni ez már tény de lehet, hogy mégsem?

mond el neki őszintén, hogy megbántad és őszintén beszélj az érzéseidről és hogy mit szeretnél, kérj bocsánatot, légy kedves mutasd ki hogy szereted, esetleg lepd meg valamivel amire régóta vágyik

nem csodálom h nem bizik benned ha otthagytad... próbáld bebizonyítani hogy bizhat benned (ha tényleg bizhat)

érdekelne a korod

Bocsáss meg, de tapasztalataim alapján felnőtt férfi (vagy nő) már képtelen változtatni a tulajdonságain, személyiségén, életfelfogásán. Akkor sem, ha valóban akarja.. Csak ideig-óráig működik a dolog.

Megértem a feleséged álláspontját, valószínűleg a vita és a menekülésed csak az utolsó csepp volt a pohárban, ami meggyőzte arról, hogy nem vagytok partnerek az életben, nem passzoltok össze, nem tud veled élni. Nem hiszem, hogy azelőtt az egy hét előtt ne lettek volna problémák, csak éppen apránként gyűlt a sok dolog, és nem vetted észre a veszélyt. Utólag már hiába ígérsz fűt-fát, a döntés megérett benne, biztosan sokáig vacillált rajta.. Most már meggyőzte magát arról, hogy jobb lesz neki nélküled. Valószínűleg jobb is lesz így! Attól, hogy megbocsát, tudomásul veszi, hogy nem tehetsz arról amilyen vagy, még nem következik automatikusan, hogy párkapcsolatban is egymás mellett van a helyetek.

Írd alá a papírokat, add vissza a szabadságát, és ha egyszer megint együtt lesztek, az legyen az ő jól megfontolt, szabad akaratából meghozott döntése!

'Bocsáss meg, de tapasztalataim alapján felnőtt férfi (vagy nő) már képtelen változtatni a tulajdonságain, személyiségén, életfelfogásán. Akkor sem, ha valóban akarja.. Csak ideig-óráig működik a dolog.'

Ebben a dologban most nincs igazad.Nagyon sokat változik az ember az évek folyamán és nagyon gyorsan is tud változni,változtatni ha meggyőzik vagy meggyőzi magát és megfelelő önfegyelemmel rendelkezik.Van olyan amikor egész más dolgok lesznek fontosak az ember számára mint amik az addigiak voltak szinte egyik napról a másikra.

'Utólag már hiába ígérsz fűt-fát, a döntés megérett benne, biztosan sokáig vacillált rajta.. Most már meggyőzte magát arról, hogy jobb lesz neki nélküled. Valószínűleg jobb is lesz így! '

Jaj ne tudd már ilyen jól ennyi háttér információ alapján!

'Attól, hogy megbocsát, tudomásul veszi, hogy nem tehetsz arról amilyen vagy, még nem következik automatikusan, hogy párkapcsolatban is egymás mellett van a helyetek.'

Bocsánat de erre már nem tudok mosoly nélkül reagálni mert akkora embertelen légből kapott baromság:D

"Írd alá a papírokat, add vissza a szabadságát, és ha egyszer megint együtt lesztek, az legyen az ő jól megfontolt, szabad akaratából meghozott döntése!'

Most 2 lehetőség van : vagy személyesen ismered őket, vagy valami perverz örömet okoz neked az ha mások elválnak.

Két lehetőség van: pasi vagy, és/vagy pedig még nem volt szerencséd ilyen kapcsolathoz.

Ne feltételezd, hogy a nő hasára ütött és úgy gondolta, no ma el fog válni. Ha apróságok miatt lett elege, akkor elég hosszú ideje gyűlhetnek már a problémák, a kiábrándultsága pedig már elérte a közöny szintjét, már nem is akarja, hogy máshogyan legyen. Egyedül akar lenni, pedig ehhez azért elég nagy utat kell megtenni lelkileg. Teljesen leválni érzelmileg a férfiról, eltervezni egy új jövőt, célokat és motivációkat találni.. ez a legnehezebb dolog egy válásban, ha neki ilyen gyorsan sikerült túllépnie rajta, akkor hosszú ideje volt tervezgetni, régóta nem kapta már azt a kapcsolattól, amire vágyik.

És igenis, létezik olyan, hogy egy kapcsolatban csak hosszabb idő után derül ki, hogy ellentmond egymásnak a két személyiség, ha pedig a szerelem elmúlik, már semmi nem tartja össze őket.. attól még emberileg nem kell gyűlölniük egymást!

Fáradt vagyok, hogy kiselőadást tartsak a tévedéseidről, de én láttam már 1-2 hasonló kapcsolatot, nekem is volt részem benne, úgyhogy tudom, miről beszélek. Semmivel sem valószínűbb, hogy te tudod jobban, mint hogy én, úgyhogy ha gondolod, mosolyoghatsz az írásomon, de legalább ugyanannyi valóságalapja van, mint a tiédnek.

Nem okoz örömet, ha elválnak, de az emberek nagy része túlságosan ragaszkodik halott dolgokhoz, mert képtelen tovább lépni és harcolni a boldogságért. A nő megtette, ezért elismerésem. Ha a férfi (a kérdező) valóban képes változtatni saját magáért, és nem kényszerből (mint ahogyan a nő meglépte a válást, nem kényszerből, hanem elhatározásból) akkor ő is lehet sokkal több, felelősebb, függetlenebb, és az az új ember már képes lehet rá, hogy megfelelő társa legyen a feleségnek az életben.

Abban viszont nincs semmi jó, ha a saját akaratát a nőre erőltetve akadályozza a válást, csak a kettőjük közötti viszony romlik meg miatta. Ugyanott folytatni sincs értelme, ahol abbahagyták, ugyanazok a problémák jelentkeznének, mindkettőjüknek szüksége van a szabadságra ahhoz, hogy átgondolják, mit rontottak el, és valójában mire is van szükségük az életben.

A változás nem csak rossz lehet..

Én minden jót kívánok, és kitartást, mert az elveszett bizalom újjáépítéséhez bizony idő kell! Ha pedig időközben mindketten megvilágosodtok, hogy két csónakban eveztek, legalább tapasztalatot nyertetek ezen a házasságon..

Először is szeretnénk megtudni, hogy mi a kérdésed? (mert az nem derült még ki)

Másodszor pedig ha valaki egy hétig nem bírja ki a párjával a szüleitől külön, az igenis szánalmas. Nem voltatok előtte nyaralni, vagy valami hasonló? Anyóssal nem lehet együtt lakni, ez alapszabály. Annak a kapcsolatnak előbb utóbb vége. Teljesen jogos igény volt a nejed részéről a különköltözés, azon csodálkozom, hogy eddig bírt rá várni. Hagyd egyedül élni, új kapcsolatot keresni, stb. Te pedig kezdj el felnőtt módon önállóan viselkedni és próbálj meg a saját lábadon megállva nem gyerekként élni. Ez nem pár hét, hanem sokkal hosszabb idő, akár évek is. Aztán majd ha látja a nejed, hogy tényleg tudsz anyuci nélkül is létezni, akkor esetleg megpróbálhatjátok újra, ha addig nem találtok mást.

Nézd, valóban önző voltál és beszari :) De ez nem olyan nagy probléma, végül is csak 26 éves vagy. A feleséged jól tette, hogy elment albérletbe, mert már nem bírta anyukádékkal. Ez volt az egyetlen megoldás hogy a helyzetét ne mérgesítse. És valóban nem támogattad ebben a döntésében. De szerencsére rájöttél hogy hibáztál. Ettől te még ugyanúgy anyuci pici fia maradhatsz :) járhatsz oda folyton, csak nem fogsz ott lakni. Szerintem a feleséged se azt akarta hogy szakítsd meg velük a kapcsolatot :)

Hogy mit tudsz csinálni? Nézd, szerintem egyáltalán nem biztos hogy kiábrándult belőled. szerintem inkább csak haragszik és úgy érzi hogy nem vagy a társa. De a vonzalma ettől még megvan, és ez jó. Ezért most neked arra kell koncentrálni, hogy minél férfiasabb dolgokkal próbáld meghódítani :) Határozottan de semmiképpen sem tolakodó módon. Amikor ráérsz, vidd el sétálni egy szép helyre, előtte vacsora. Aztán szépen haza viszed, és nem nyomulsz. Ez jó ötlet hogy elköltöztél otthonról. És talán megint hangsúlyozni kéne, hogy beláttad hogy nem állapot ahogy hozzá álltál a dolgokhoz, hogy ilyen betoji voltál. Talán próbáld elmondani, először magadnak, hogy miért is féltél eljönni otthonról. Anyagi okok miatt? vagy anyui főz? :) vagy mi volt ennek a mélyén? szerintem te ezt nagyon jól tudod, csak nem akarsz vele szembe nézni. Na ezt is elmondhatod neki. Mert akkor előbb utóbb megérti, hogy mi volt igazából a bajod, és akkor könnyebben megbocsát, pláne ha töröd magad is közben hogy örömet szerezz neki :)

Szóval hajrá. szerintem menni fog.

32/N