Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tennétek, ha őrülten szeretitek a párotokat, ő is
szeret, de ezt nem tudja kimutatni, csak mindig belétek
gázol - egy valós, vagy vélt sérelem miatt - makacs és
önfejű és nem érdekli, hogy mit éreztek?
Nekem is volt egy ilyen "párom". Egy idő után fogtam magam és kiléptem a kapcsolatból, mert nem szerettem magam rongynak érezni.
2009. márc. 16. 10:21
Hasznos számodra ez a válasz?
A férfiak általában,nem modják hogy szeretlek,de azért ki szokták mutatni a kedvesük felé.
Az már gond,ha nem foglalkozik,azzal hogy te mit érzel,és még beléd is gázol!
Azt nem tudom milyen sérelem volt köztetek?
Viszont,ha veled akar maradni,akkor megbocsájtani is tudni kell.Annak semmi értelme,ha nap,mint nap felhozakodik vele!Probáld megbeszélni vele a dolgot!Vagy probáltad már?
2009. márc. 16. 10:28
Hasznos számodra ez a válasz?
2009. márc. 16. 10:29
Hasznos számodra ez a válasz?
kérd hogy ne gázolgasson , mert elöbb utobb tönkreteszi a jót!!!többször kérd de szépen és nyugodtan mert kiabálva nincs értelme
2009. márc. 16. 10:40
Hasznos számodra ez a válasz?
5/25 A kérdező kommentje:
Nem lehet vele beszélni, bezárkózik. Nem tudom mi a baja, lehet megbántottam, de nem tudok róla, nem mondja el. Csak azt látom, hogy mindig az érdekli, hogy ő mit akar, mit érez és nem számít, hogy a szavaival és tetteivel mit vált ki belőlem. Egy mellékszereplőnek érzem magam, ha mindenre bólogatok és még jó arcot is vágok hozzá, akkor minden ok, de ha valamit másképp látok, vagy másképp szeretnék, akkor már gond van. Én így élem meg ami most köztünk van. Hogy ő mit érez és miért viselkedik úgy nem tudom, csak találgathatok és mindig magamba keresem a hibát. De egy kicsit már kezdek belefáradni és lelkileg összeroskadni. Mint a Szabő Lőrincz verse: "Semmiért egészen", ha ismeritek. Elnézést, nem akartam filozofálni, csak el vagyok keseredve.
Hiába szeret, ez nem elég. Ha nem illetek össze, sohasem lesztek boldogok. A személyiség alapjában nem változik.
Ha neked ez már nem jó, nem kéne belemerülni. Szépen, szeretetben el kéne búcsúzni, és neked kedves figyelmes férfit keresni, neki meg olyan nőt, aki csodálja őt, hogy mennyire önálló és határozott. Kár megvárni, míg mindketten csalódtok. Biztos fájna most szakítani, de ha megtaláljátok a z"igazit" hálásak lesztek egymásnak. És akkor talán még barátok lehettek majd.
2009. márc. 16. 10:46
Hasznos számodra ez a válasz?
Sajnos ő ilyen és ilyen marad. Az én férjem is ilyen, sőt évek múlva még rosszabb lett. A baba megszületése pedig még utálatosabbá tette, mert akkor már nem foglalkoztam annyit vele és az ő igényeivel A baba lett az első, csak számára nem, pedig ő akart nagyon kisbabát. Most válunk, már fél éve külön élünk. És még mindig leginkább magára gondol és nem ránk mint egy családra. Én úgy gondoltam egy gyerek majd megváltoztatja, hisz nagyon vártuk és imádtuk egymást. De nem változott, sőt rosszabb lett, még mások előtt is belém gázol és megaláz. Beszélgetni szerinte nincs miről, mindenben tökéletesen cselekszik. Csak én máshogy gondolkodok. A kicsi neki sokszor nyűg és ezt ki is mondja. Tehát jól gondold meg, mert sajnos az ilyen ember nem fog tudni megváltozni és 8 év alatt nem tudtam elérni!! Pedig rengeteg mindent eltűrtem és szerettem nagyon!!
2009. márc. 16. 11:10
Hasznos számodra ez a válasz?
8/25 A kérdező kommentje:
Úr isten. Köszönöm a válaszokat mindenkinek. Sajnos igazatok van, a lelkem mélyén én is tudom. Nem is tudom miért ragaszkodok hozzá ennyire (lassan már 30 vagyok, nem volnék már tini álomvilágban. Közel 5 éve megy már a játék. És az előző válaszolónak írom, hogy mikor próbálok beszélni vele, akkor ő sem érti miről is kell beszélni. Mikor jó olyan nagyon jó, és mikor különféle dolgok történnek az meg a pokol. Nekem legalábbis, mert ő jól elvan, programokat szervez magának én meg otthon sírok, mit egy gyerek, magamat sajnálva, nincs kedvem semmihez. És elhitetem magammal, hogy ha még türelmesebb, még kedvesebb még minden minden leszek, akkor ő is kedves lesz velem és viszonozza. Olyan naív vagyok!! De tényleg szeretem a hibáival a szemétségével, mindennel úgy, ahogy van. Azt hiszem ez az igazi szerelem, mikor valakit nem azért szeretsz, mert olyan amilyennek te szeretnéd, hanem elfogadod úgy ahogy van - a hibáival. Vagy már megőrültem? Hiszen boldogtalan vagyok!
A szerelem nem fogalmazható meg ilyen egyszerűen. Ha úgy érzed, szereted, akkor a régi jó szokás szerint ülj le egy darab papírral, egyik oldalra írd: jó dolgok, másik oldalra: rossz dolgok. Alá sorold fel őszintén amiket érzel. Sokkal tisztább képet kapsz a kapcsolatotokról, ha feketén fehéren látod magad előtt leírva.
Az én felfogásom szerint egyébként ő tuti nem szeret téged... A szeretet a szerelemmel édestestvérek, bár szerelmesnek lenni lehet szeretet nélkül is (pl. első látásra), de ha egy kapcsolatban nincs meg a szeretet, akkor a szerelem nem ér semmit. Törvényszerűen egyszer csak elmúlik, és nem marad semmi. Ha csak magát szereti, akkor téged nem...
2009. márc. 16. 12:26
Hasznos számodra ez a válasz?
Azt mondod, szereted a párod, és Ő IS SZERET. Igaz, nem mondja, nem mutatja, önző, csak magával törődik, a lelkedbe gázol,nem érdekli, mit érzel. Akkor mégis mi az, aminek az alapján azt gondolod, szeret? Sok olyan ember van, aki soha nem mondja ki a szeretlek szót, de a cselekedeteivel bizonyítja, hogy így érez. Szeretni azt jelenti, boldoggá akarom tenni a párom.
Szerintem érdemes elgondolkodnod azon, boldog és elégedett vagy e ebben a kapcsolatban? Ha igen, nincs miről beszélni, de ha nem, akkor tovább kellene lépned.
2009. márc. 16. 12:34
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: