Miert valnak el az emberek egymastol? Miert maradnak tovabb egy eleten keresztul az idosebb hazasparok a parjukkal?

Én fordítva látom a dolgot. Sokan nem gondolják meg eléggé, hogy kihez mennek hozzá.

Nem gondolják végig, hogy oké, hogy ő a nagy szerelem, de vajon fog-e törődni a családjával? szereti-e a gyerekeket? hogyan oldja meg a problémákat?

Régen nem volt elég a nagy szerelem, reálisan végig is gondolták a dolgokat, végiggondolta a család is, akik kívülállóként jobban meg tudták ítélni a másik személyiségét.

Most ez háttérbe szorult, nem szólnak bele, maradt a "nagy szerelem". Ami sajnos sokszor nem elég.

Bizony, jó lesz, ha felkészülsz lelkileg, hogyan kell a konfliktushelyzeteket megoldani. Mert lesz belőle bőven.

Pl. 1. mikor összeházasodtok, előjöhetnek a hagyományos modellek:férfi parancsol, feleség szótfogad. 2. Ha valami balul üt ki, egyik hibáztatja a másikat. 3. Egyik, vagy mindkét fél csapdahelyzetben érezheti magát, nert a házasság örökre szól nincs menekvés. 4. A házasság nagyon beszűkítheti az életteret, állandó korlátokat jelenthet valamelyik félnek.

És ott a félelem, mi lesz, ha beleszeretek valaki másba, ellenállhatatlanul. Mi lesz, ha nem tudom ellátni a családot? Meg aztán a házassággal nemcsak egy társat szerzel, hanem belépsz az egész családba, új rokonok, anyós, stb, viselkedni kell, és megfelelni bizonyos elvárásoknak. És az egész egy új életforma: "Drágám, mostantól ez az otthonunk, töröld meg a lábad, mielőtt belépsz". Szóval ilyenek.

Az elsőnek igaza van. A házasságok egy jó részéről már a megkötése előtt meg lehet mondani, hogy válással fog végződni. Ugyanis a házassághoz megfelelő jellembeli tulajdonságok kellenek, és ha ez vmelyik félnél nem adott, mindegy mekkora érzelmek vannak, a vége válás vagy rossz házasság.

Ezek a tulajdonságok kb ezek: teljes őszinteségre való hajlandóság a párommal, feltétlen szexuális hűség (agyban is), hajlandóság a problémák megbeszélésére, a feladatok lelkiismeretes felvállalása, képesség az anyagiak kézbentartására, ki a hibás? kérdés kerülése.

Ha ezek valakinél rendben vannak, az bárkinek jó házastársa lesz. Persze elengedhetetlen az erős szexuális vonzalom is, de ez nem alkalmas arra, hogy összetartsa a kapcsolatot. Sokan pedig csak ezt az utolsó feltételt képesek meglátni.

Vannak akik csak egyszerűen rosszul választanak.Azt hiszik a fergeteges jó szex mögött valódi érzelmek vannak,sokan becsapják magukat.És igen,nagyjából egy hullámhosszon kell lenni a tartós kapcsolathoz,a fontos dolgokról hasonlóan kell gondolkozni.Teljesen senki nem tud megváltozni senki kedvéért,ez csak ideig-óráig tarthat.Sok kérdést olvastam már itt,ahol a párok között nagy szakadékok voltak de nem akarták látni hitték,hogy működhet úgy is.Pl a pénz dolgában,ha egyik szórja ész nélkül, a másik spórolós annak nem lehet jó vége hosszú távon,előbb utóbb olyan problémák lesznek amiket nem lehet megoldani,és nem hinném,hogy a külön kassza normális megoldás lenne egy házasságban családban.

De a legnagyobb bajt én abban látom,hogy szinte semmi felelősség nincsen mások iránt sokakban.Sem a párjuk sem a gyerekeik iránt,sokakat csak a hatalmas egójuk érdekel,hogy nekik jó legyen.Egy társas kapcsolat, a család igenis elkötelezettség felelősség.Felelősek vagyunk az életünkért a boldogságunkért a családunkért egymásért a gyerekeinkért az Ő boldogulásukért.És sokan nem tesznek semmit a kapcsolatukért csak a másiktól várják ezt.Aztán ha becsődöl a házasság akkor csak a másikat hibáztatják okolják magukba nem hajlandóak nézni.

A nem megfelelő kommunikácoó vagy annak hiánya is nagyon sok problémát okoz,ami sokszor szakításhoz vezet.

Sokaknak a jóban-rosszban csak addig felel meg amíg minden idilli a rózsaszín ködön át látnak.Aztán mikor az elillan,gyülekeznek a felhők akkor már nem találják a megoldást,de nem is nagyon keresik mert egyszerűbb odébb állni,a saját önző érdekeiket nézni a nemrég még szeretett házastárs esetleg gyerek már teher,le lehet őket cserélni.Vagy közbejön egy harmadik,akivel úgy gondolják jobb lehet.De ezt nagyon sokan meg is bánják rövid időn belül,mert saját magát viszi az ember minden kapcsolatba,és azok a problémák amiket okozott csak nem ismerte el ismét felmerülhetnek mással is.

Nem mondom ahol kialudt a szeretet nagyon rossz lett a kapcsolat akkor külön kell válni,de ezt sokan nem gondolják meg rendesen.Kicsit több kitartás felelősség kellene az emberekbe,és jobban meggondolni kivel kötik össze az életüket,mindenféle szempontot figyelembe kellene venni már az elején,és minden felmerülő problémát csírájában kezelni kell,nem a szőnyeg alá söpörni a szemetet,mert ott is szemét marad ha felhalmozódik hasraesünk benne.