Ti elválnátok vagy nem a helyemben?

Igazából nem vagyunk házasok ,csak élettársak,de hátha ebben a kategóriában több válasz érkezik.

8 éve vagyunk együtt,a kapcsoltunk mindigis afféle "langyos" állóvíz volt,sosem volt hatalmas szerelem,ennek ellenére jól éreztük magunkat egymással. Közös jövő,közös célok,és ez mindkettőnknek emg is felelt egy darabig.

Azonban az utóbbi 1 évben mindketten rosszul érezzük magunkat ,úgy érzem,csak mint két lakótárs élünk ,hiányzik a szerelem . Veszekedni nem nagyon szoktunk ,és ragaszkodunk egymáshoz tehát "különösebb" oka nincs annak,hogy elgondolkodtam van e értelme ennek a kapcsolatnak.

Ami a legjobban aggaszt,hogy már szexuálisan sem vagyunk túl aktívak. Nagyon nagyon rossz és bántó lesz leírni,nekem hiányzik a szex,de őt egyáltalán nem kívánom sajnos. A szexsuális életünk is egy nagy meleg pocsolya volt,szinte mindig . Pár hónapja berúgott az élettársam (nem szokott inni egyébként) ,és mint a bomba robbant belőle,hogy milyen boldogtalan velem ,nagyo sok mindent a fejemhez vágott (rossz tulajdonságaim ,pl trehányság ,elvesztem a cuccaim stb)Azóta nem kívánom abszolút testileg. Másnap persze bocsánatot kért,és én nem is haragszom,de láttam rajta ,hogy őszinte volt,mert egyébként egy birkatürelmű ember, kiabálni sem szokott .

Gyerekünk nincs és mindketten harmincasok vagyunk. Ti hogy döntenétek a helyemben ? Jól látom,hogy innen már nem lehet rendbehozni a kapcsolatot? Igazából sokszor próbáltuk,konkrétan azt sem tudom mi a gond ,szerintem ez már csak ragaszkodás és megszokás. Jól gondolom ? Vagy csak azért mert "unalmas" a kapcsolat nem éri meg eldobni ,ha egyébként nincsenek súlyos gondok?

Persze ez nem kizárólag az én döntésem,most mindketten gondolkozunk,addig is a véleményeteket szeretném kérni.