Ti mennyit es miota beszeltek a babatokhoz?

Egész bap nyomtam neki

De az éneklés, ilyesmi nem ment

Pocaknak sem...

De napi teendőt opndtam

Mit csinálok, vele mi lesz, hol vagyok... Stb

Nekem is 1 hónapos a 2. babám és én sem tudok folyamatosan beszélni hozzá. Néha kommentálom az eseményeket, de csak ha kifejezetten koncentrálok arra, hogy beszéljek hozzá. Amikor meg nyűgös én meg kimerült vagyok, különösen nehezemre esik beszélni vagy esetleg énekelni neki.

Elsővel ugyanígy volt, amikor már tudatosabb arckifejezései vannak és van visszajelzés, akkor már könnyen beindul a kommunikáció. Nem kell egyfolytában beszélni hozzá, sőt neki még minden ingert fel kell dolgoznia, ami éri. Pihenni is kell neki. Hagyd, hogy kialakuljon magától.

Szintén koraszülő vagyok. Ne ostorozd magad, nem vagyunk egyformák, idővel belerázódsz. És minél több lesz a visszacsatolás annál könnyebb lesz neked is. Amúgy nem kell minden pillanatban beszélni hozzá.

Nekem is idő kellett hogy tudjak beszélni a semmiről. Ami valójában nem semmi, csak a felnőtt agyamnak egyszerűen át kellett váltania mamiagyra. Sokaknak ez nagyon könnyen megy, valakinek kicsit nehezebb. Nem baj!

Én az elején nagyon sokat beszéltem a szülés élményemről. Sokat kértem bocsánatot tőle amiért nehezen indult az élete, mert úgy éreztem én vagyok a hibás

Ez segített nekem feldolgozni a történteket. De olyan is volt hogy rajtam pihent miközben a híreket olvastam fel neki. Nem tudtam mit mondani, de akartam hogy hallja a hangom. Hát felolvastam neki, bármit. Úgyse értette, az volt a lényeg hogy engem halljon. Akkor még észre se vette a telefont a kezemben szóval akkor még bátran nyomkodtam miközben pihizett a mellkasomon.

Most 9 hónapos és bár eleinte idegenkedtem tőle már én is énekelek és mondókázok. De nem beszélek hozzá egész nap. Nekem az az elvem, hogy ha épp látom hogy elmélyült valamiben akkor hagyom. Hagyom koncentrálni, gondolkozni a maga szintjén. Amikor látom, hogy "visszatért", akkor újra mondom a magamét ha kell.