Mit mondjak neki hol az apja? Amióta jár oviba azóta kerdezgeti

Gondolom azért kérdezi, mert most már felfogja és látja, hogy másnak van neki meg nincs...

Szerintem mondd el neki őszintén az igazat az ő kis szintjén. Mást nem tehetsz. Később úgyis rájön és csak rosszabb érzés lesz neki. Így viszont "hozzászokik" és nem hirtelen omlik össze nagyobb korában...

Úgy tudod neki elmondani pl. Apuci felköltözött az angyalkákhoz amikor te még a pocakomban laktál és sajnos onnan nem tud meglátogatni téged, de onnan lát és vigyáz rád.

Így is hiányolni fogja, de ennél finomabban szerintem nem lehet elmondani neki.

Csatlakozom azokhoz, akik azt mondják, hogy mondd el neki az ő szintjén. Kiegészíteném annyival, hogy mesélj neki róla, mutass fényképet.

Én 3 éves voltam amikor meghalt édesapám, nem tudom, mikor és hogyan mondták el, csak azt tudom, hogy én mindig abban a tudatban éltem, hogy apukám meghalt. Szerencsére nagyon sok fénykép és filmfelvétel van a családban, onnan vannak róla emlékeim. Abban biztos vagyok, hogy nem hallgatták el előlem a dolgot.

Ugyan nálunk nem meghalt, hanem nem látogatja, de:

Sokfajta család van. Van, akinek kisfiú tesója van, van, akinek nagyfiú. Van, akinek kislány tesója van, van, akinek nagylány. Vannak ikrek is, akik teljesen egyformák, van, akinek sokfajta tesója van, és van olyan, akiknek nincs tesójuk.

Te olyan családban élsz, ahol xxxxx

Ugyanígy sokfajta család van. Sokaknak egy anyukájuk és egy apukájuk van, neked csak anyukád.

Ha rákérdez miért, csak akkor mondd, hogy nagyon régen, mielőtt még kijött volna a pocakodból, volt egy apukája, de nem lehetett vele, mert meghalt(biztos tudja, mi a halál, ilyenkor van elképzelésük, csak akkor ragozd, ha rákérdez). Nem ismerték egymást, de nagyon szerette őt. Mióta megszületett, ti ketten(vagy többen)vagytok egy család.

Ha rákérdez a halálra, én azt mondom, hogy már nem mozog a testük, nem tudnak felállni, sétálni, beszélni, hanem elhagyják a testet és az emlékeinkben élnek tovább.