Mikor teljesen kibuksz mert szar napod van, a gyerekek üvöltenek, neked millió dolgod van, hogyan nyugtatod le magad? Mit tanácsoltok?

Átszervezem a napot.

Ami halaszthatóbb dolog, átteszem másnapra.

Ami sürgős, igyekszem elintézni. Nem kell beleőrülni semmibe.

Közben próbálom kitalálni, hogy mi a hiszti tárgya és megoldani, ha nem, igyekszem valami érdekes elfoglaltságot keríteni, ami leköti, amíg eltudom intézni a benti sürgős dolgokat.

Ha elmenős a dolog, akkor azt veszem előre, hogy közben lefáradjanak, így a déli alvásidőben, az otthoni sos dolgokat el tudom intézni.

Na meg egy nagy kulacsni citromfű plusz magnézium nélkül el sem indulok.

Az estét ilyenkor, meg forró fürdővel zárom.

2,5 éves, akaratos kis főnök aki mindenért hisztizik. Ha durva a helyzet (ilyen azért ritkán van, általában azért jó passzban vagyok és igyekszem önuralmat gyakorolni) akkor odaadom neki az iPadet én meg iszom egy kávét, teát ilyenkor van 15p nyugalom, addig lehiggadok és energiát gyűjtök ami kitart következő alvásig. Van, hogy csapkodok, kiabálok kicsit ha már nagyon nagyon kivagyok de ezt is igyekszem moderálni mert a gyerek elkezdett utánozni még úgyis, hogy ilyet havonta egyszer ha lát. 🤦‍♀️ Nekem annyiban szerencsés most, hogy az apja március óta itthon van homeofficeban és besegít mindenben ha van ideje amiért nem lehetek elég hálás.

Az pedig amit a 14. írt nekem is gyakran eszembe jut. Nemrég instán volt egy anyuka (@littlemissmomma) akinek agyrákkal diagnosztizálták az alig 3 éves kislányát és egy hónap alatt meg is halt szegény. Komolyan amikor egy ördög a gyerekem arra gondolok, hogy oké nehéz vele de itt van, egészséges és mi ez a hiszti ahhoz képest amiket szülők megélnek a beteg gyermekeikkel. Na nekik van okuk a kiakadásra, nem nekem egy nehéz délelőtt miatt. Persze mindenkinek a saját terhe a legnehezebb de az enyém tudom, hogy a kanyarban sincs 1-2 másik családéhoz képest.