Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Mit tudok még tenni?

Mit tudok még tenni?

Figyelt kérdés

Két kisgyerekem van (1 és 2 éves). Rengeteg a hiszti, és nagyon nehezen viselem. A naggyal az első év aránylag zökkenő mentes volt, a kicsivel az újszülött kor, viszont rettenetes. Mostanra pedig a nagy iszonyatosan hisztis lett. Tudom, hogy van dackorszak, de elmúlt 2 éves, és egyáltalán nem beszél. Nem tudok vele kommunikálni, az egész nap sírásból áll, és van hogy egetrengető hisztiből. A férjem is tanácstalan, pluszba sokat dolgozik. Egyéb segítségem nincs, egyedül akkor van kis nyugtom, ha a férjem elmegy velük egy kicsit.

Voltam a naggyal fejlesztőbe, semmit nem ért, aztán elkezdtük a Skillot, az sem ért semmit. Fizikailag is megviselnek a hétköznapok. Iszonyatosan fáj mindenem a két terhesség után, de a gyógytornára járok, hogy ezen javítsak. (A probléma terhesség előttről származik, csak a terhességig, nem durvult el). Szeretem a gyerekeim, de van hogy fel se akarok kelni az ágyból. Jobbra balra viszem őket, hogy a problémákra megoldást találjunk, de én belefáradtam, hogy szülő legyek. Egy háznak a háztartását vezetem, és a gyerekeimmel vagyok, de legszívesebben egyedül elköltöznék, egy egy szobás panel lakásba.

Most gyerekpszichológushoz is fordulok, mert az altatás is egy rémálom, de van napirendjük, megvan a lefekvésnek is a menetrendje, hogy tudják menni kell aludni. És a délutáni lefektetés rendben van, de este, amint becsukom az ajtót, a nagy azonnal hisztizni kezd. Ha bemegyek, össze-vissza mutogat, azt sem tudja mit akar, és még csak egy-egy szóval se tudja elmondani mi a baja, mit szeretne. Minden egyes lefekvés éjszakára órákig tart, és hiába minden próbálkozás, semmi nem jó. Ha ott maradok, ha kijövök, és volt már, hogy figyelmen kívül hagytam a kiabálást.

Nem tudom mit tegyek, mitől lenne ez könnyebb, mert én már nem tudok többet elviselni.

Most legszívesebben, elmennék egyedül, és újra munkába állnék...

Mit tudok még tenni? Mert most már csak sírok, feszült vagyok, és kezd elegem lenni mindenből, és tudni akarom, hogy mi a francot tudok még tenni.



2021. szept. 1. 17:18
1 2
 11/18 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem is lehet valami gond, az enyém szintén két éves, nem beszél semmit, de normálisan mutogat, én értem őt.

Amit még az altatásnál kipróbálhatsz: nálunk is volt sírás-rívás, amikor kijöttem a szobából, sokáig nem értettem, hogy miért. Az volt a baj, hogy a gyerek félt. Egy ideig aztán nyitva hagytuk az ajtaját, akkor nem volt teljesen sötét a szobájában, és azóta vettünk ilyen "éjjeli lámpát", ami tulajdonképp egy maci, de kicsit világít a sötétben, pont annyi fénye van, hogy még felismerd a tárgyak körvonalát, de nem zavar az alvásban.

2021. szept. 1. 19:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/18 anonim ***** válasza:
100%

Először is nagyon jó anyuka vagy! Másodszorra pedig próbáld meg leadni a nagyot hetente pár órára, ha kell, fizetett segítséggel, mert két gyerek mellett szükséged lesz később is az idegrendszeredre. Teljesen megértelek, a folyamatos csérogás, hiszti kimerít testileg-lelkileg. Valószínűleg van valami gond, ga egyáltalán nem tudja kifejezni magát ilyen idősen, de a megfelelő szakember tudni fog majd segíteni, és amint beindul a beszéd, könnyebb lesz vele!

Elnézést, hogy nem tudtam érdemben válaszolni, de kitartást kívánok! Rosszul hangzik, de ne száműzd mindig magadat a sor végére, mert igenis fáj mindig utolsónak lenni. Gondolj magadra is! ♥️

2021. szept. 1. 19:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat. Most bejelentkeztem gyermekpszichológushoz. Aki tud segíteni a lányomnak is, és nekünk is, hogy hogyan kezeljük jobban a helyzeteket.

És meg is rendeltem egy éjjeli fényt, remélem az segít. Egy próbát mindenkép megérem, köszönöm.

2021. szept. 1. 19:58
 14/18 anonim ***** válasza:
100%

Hetente 1 délutánra hívjatok babysittert, te meg menj el feltöltődni. Felnőtt emberekkel lenni, masszázsra, meginni egy pohár bort valami gyerekmentes helyen, találkozni barátnővel, netalán randi estét tartani a férjeddel.


Sokkal szebb lesz a világ.

2021. szept. 1. 20:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 anonim ***** válasza:
82%

Hall a nagyobbik gyereked jòl?

Mindenkèppen legyen valaki szerintem, aki levesz valamennyi terhet a vàlladròl. 2 gyerek plusz a hàztartas az 3 teljes idős munka. Te meg egyedül csinàlod.

Ha kèsőbb kezded altatni, akkor is lassan halad? Pròbàlhatnàd az igenyeihez, es nem az ,,x òrakor kell aludni"-hoz igazìtani a lefekvèst

Mikor tudtok legyetek sokat levegőn, tàrsasàggal. Sokat segìt, ha van kivel beszèlgetni, ès a gyerekek mozognak eleget.

2021. szept. 1. 21:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 A kérdező kommentje:
A héten viszem audiológiai és füll-orr gégészeti vizsgálatra. Most kicsit ebben reménykedem, hogy esetleg egy megfázásból maradt vissza valami.
2021. szept. 1. 22:55
 17/18 anonim ***** válasza:
100%

Sajnos nem tudok olyan írni amit előttem ne tanácsoltak volna. Csak annyit szerettem volna, hogy nagyon jòl csinálod!!! Szuper anyuka vagy és hidd el aki azt mondja ,hogy legalább egyszer nem fut végig az agyán amiket leírtál az tuti hazudik….

Kitartàs, és ne felejtsd hogy ez egy átmeneti időszak! Semmi nem tart örökké❤️

2021. szept. 2. 10:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/18 anonim ***** válasza:
100%

Nekem csak egy, szerintem könnyű egyévesem van, de hányszor kívántam, hogy elvonulhassak csak egy napra egyedül valahova...! Szerintem nincs anya/szülő, aki ne vágyna a magányra és a csöndre.

Kitartás, szerintem is túl sok a teher a válladon, mindenképp segítséget kéne kérned.

2021. szept. 11. 19:55
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!