Elvállalnátok a munkát, ha nem ìgy volt tervben?

Én úgy látom, nagyon erős benned az ellenérzés azzal szemben, hogy másra bízd a gyerekedet, így nem vállalnám el a melót.

Egyébként nekem nagyon szimpi, amiket írsz a munkáról, és el tudnád hozni korán a gyerekedet a bölcsiből, ha tényleg 2 körül végül; a férjed viheti reggel (8-9 körül, persze nem tudom, hánytól dolgozik), és akkor azért nem lenne egész nap ott, csak kora délutánig. De ettől még el kell rendezned magadban, hogy másra bízod.

Ha az anyagiak múlnának rajta akkor természetesen igen.

Amúgy nem,nem azért szülök hogy anyám nevelje ameddig munka és társaság hiány okán dolgozni járok.

Persze van aki bölcsibe is be adja,de annak megint csak anyagi okai vannak többnyire.

Szó szerint ugyanebben a helyzetben voltam, egy különbség volt, hogy én nem fogadtam meg hogy három éves korig otthon maradok és én a régi munkahelyekkel voltam ugyanígy. Én visszamentem egy év után, anyum gyeden maradt. Az életünk legjobb döntése volt, pszichés, szakmai és anyagi szempontból is. Anyám nagyon élvezi az otthon töltött időt, a gyerekem konkrétan kiegyensúlyozottabb mint előtte és én is milliószor türelmesebb vagyok, érzem hogy hiába vagyok távol hétköznap, a lányommal töltött minőségi idő mennyisége nőtt összességében, bármilyen furcsán hangzik. Nekünk nagyon jót tett, de imádom a munkám, a kislányom imádja a mamáékat és anyám is nagyon szívesen vállalta el.

Ezt nektek kell tudni. Egyet mondhatok, mint érintett, aki nagyon soká bizonytalankodott: ne engedd, hogy társadalmi elvárások határozzák meg a döntéseid! A gyereknevelés és a családi dinamika nagyon speciális és egyéni. Nem kockák vagyunk, tucatnyi megoldás van minden élethelyzetre, és nemcsak egy lehet helyes.

Aki ilyen helyen dolgozhat mert megvan a végzettsége és tapasztalata annak mindig lehet jó állást találni,főleg külföldön.

A gyereked csak egyszer egy éves és csak egyszer lesz 2 éves is.Amiről lemaradsz azt többet nem kapod vissza.Tény,hogy a pelenkázásnál és a gyerek nevelésnél izgalmasabbak a munkahelyi f*szságok,de hát..gyerek kellett.Ez ezzel jár.

Jól gondold meg,hogy neked mi éri meg jobban.Ha nem lenne anyagi okom rá biztos,hogy egy egy évest nem hagynék másra.

Ráadásul..oké,anyukád vigyáz rá ameddig dolgozol.De utána ha haza jöttél akár milyen kimerült vagy ugyan úgy ott lesz a nap hátra lévő része és főleg az éjszakák vele.Ha 100x fog felkelni vagy beteg lesz (vagy oltást kap..) te akkor is reggel mész megint dolgozni.Hulla fáradtan.

Az meg úgy tényleg nem játszik,hogy te táncikálsz munkahely és otthon közt anyukád meg 0-24 helyetted lesz a gyereked anyukája,mert hogy könnyítsen a dolgodon éjszakázik is vele ha kell..

Na,ott van az élő példa,hogy mégis működik az ilyen.

Most oké,hogy a nagyik szívesen vigyáznak rájuk,de gyerekek,szülni anyátoknak egy elfoglaltságot azért..na mindegy.Ízlések és pofonok,azért ezt az én gyomrom nem venné be.A gyerekvállalás nem azt takarja,hogy majd anyám vigyáz rá ameddig megyek élek egy tök másik életet.Oké,hogy munka után haza mész és játszol vele egy kicsit de amúgy fordítva kellene,hogy legyen.Mert nagyi a dolgok oroszlán részét elvégzi mint pót anyuka,aztán ti haza mentek "minőségi időt tölteni" a kicsikkel.Hát persze hogy minőségi idő miután a nehezét letudja valaki más.Reggelit,ebédet,boltba járást vele,játszóterezést,mindent ami vele fér egy 8-12 órás munkarendbe.Az a még durvább ha utána tényleg még éjszaka is ő babázik ameddig ti csináltok még egy gyereket,mert persze tesó az kell,úgyis van segítség...:D

Értem már miért nem tud sok anyuka a saját gyerekével mit kezdeni sem az utcán,sem a boltokban,sem amikor a második gyereknél már egyedül is tudni kellene helyt állni.

Hát ezért,mert nagyi neveli a kölköt.👏