Mikor lesz bújós, szeretgetős?

Szerintem a saját gyerekünknél is alap, hogy nem ölegetem, puszilgatom az akarata ellenére. Én már egészen kicsi korától mondtam neki, hogy megölelem, megpuszilom. Amint nagyobb lett, 1 év körüli, már kérdésként kettem fel neki. "Megölelhetlek?" vagy azt mondom, hogy "Nagyon szeretlek. Gyere, megölellek" Most 2,5 éves és ki tudja fejezni, ha szeretné ezt az ölelést vagy nem. És azzal sincs baj, ha ő éppen akkor nem szeretné - ez nem jelenti azt, hogy nem szeret, hanem csak annyit, hogy már érzi a saját szükségleteit és ki meri fejezni őket. Sosem erőltetem. Szerintem ez kifejezetten káros is tud lenni. Egy barátnőm egyszer kiakadt az anyjára, hogy már kisgyerekként sem tisztelte a határait és "élő teddy macinak" használta. Mert anyukának jó érzést adott, hogy kapcsolódhat valakihez, meg ugye a testi érintés nagyon fontos mindannyiunknak, csak közben rohadtul nem vette figyelemben a lánya szükségleteit, hogy ez neki terhes.

Egy idő után nem lesz szükség rá, hogy minden ölelés előtt "engedélyt kérjek" a saját lányomtól, de amíg megtanulja, hogy hogyan állítsa föl a saját (fizikai) határait (is), addig ezt alkalmazom. Hisz hiába a gyerekem és szeretem, nem a saját bejáratú ölelős párnám. És a paradox az egészben, hogy pont ettől tud kialakulni egy bizalmi kapcsolat, amitől később ki fogja tudni fejezni a szeretetét és "bújós" lesz (ha olyan alkat)

Az én lányom 15 hónapos, talán vagy 2 hónapja ölel meg, bújik hozzám és ad jó nyálas puszikat 😅

Előtte nem volt jellemző.