Miért ennyire görcsösek sokan a baba ellátásban?

Igen. És elég fájó tapasztalat, hogy többet foglalkoznak azzal aki azzal megy oda hogy a szilvát vagy a barackot adhatja a táblázat szerint először mint azzal akinél igazi baj van, mert ott lefagynak hogy akkor most mit kell csinálni...

Én pl nem vagyok görcsös,de amikor mindenki jön a tanácsaival görcsössé válok. Vagy azért mert elbizonytalanodom vagy mert tudom mi a jó és hagyjanak békén. Anyukám pl egy éve mindenben kioszt hogy szarul csinálom, nem tudja de emiatt néha tényleg elhiszem hogy amit csinálok rossz és ezért netet bújom mit kéne csinálnom. Ha csak egy napig nem b..szogat Anyukám akk8r viszont tök laza vagyok és tudom,hogy jól csinálom. Szóval én a környezet szekálása miatt vagyok paramama

Mert a sok netes információtól már nincs meg a józan paraszti eszük, ami pedig sok élethelyzeten átsegítene. Egy részük pedig eleve életképtelen, alkalmatlan mindenre.

Hát én görcsös voltam, bevallom, mert első gyerek, tapasztalatlan anyuka vagyok, és amúgy meg maximalista típus mindenben, és a legjobbat akartam a gyerekemnek is. Plusz már az elejétől ment a riogatás (besárgult, ha nem eszik eleget, visszakerülünk, mérjük evés előtt-után, éjjel is mindig, adjunk pótlást, de miből adjuk, cumizavaros lesz-nem lesz, nem akar szopizni, miért nem, mit csinálok rosszul, miért fáj, stb.), majd jött a feltehetően hasfájás és a vég nélküli üvöltés, amikor semmi nem jó, hiába próbálod az ösztöneiddel megnyugtatni. Volt, amikor már arra gondoltunk, hogy valami baja van, annyira sírt, volt, hogy csak a karomban aludt 3-4 hónaposan, üvöltve kelt elalvásból, mi meg álltunk tanácstalanul. Ha szopizik, attól megnyugszik, de még több levegőt nyel, de nem tud büfizni (ez is gond volt nálunk valamiért), attól még jobban fog fájni a hasa, ha el is alszik, felkelti a pukizás, most mivel teszek jót? Majd jött 5 hónaposan a miért nem hízik, kevés a tejem? Örökké szoptattam, mértem... Lassan 1,5 éve volt ez az időszak, de azt a sok kezdeti kételyt és aggódást nem fogom elfelejteni, őszinte leszek, nem is hiányzik. Ma már, ha lenne második gyerekem, lazább lennék, de tegye mindenki a szívére a kezét, hogy első gyereknél sokszor a hajunkra kenhetjük az ösztöneinket.