Tényleg káros a tévé a kicsiknek?

Szerintem ha már ennél a témánál vagyunk sokat számít a szülő is.

Marmint nyilván ne menjen egész nap, de én nèha megőrülnék ha nem menne, mert igen is mentálisan annyira el vagyok faradva hogy olykor nem birom ki egesz nap felnőtt hang nelkul. Nyilván nem a villozó csillagok háborúját kell nezni, de szerintem nem csak végletekben lehet gondolkodni. Szerintem a mértékletességen van a hangsúly.

Megint mas mikor egy kisgyermeknek korlátozod a képernyő időt, vagy hogy háttérzajnak megy valamennyit egy nap. Tudom tudom az sem hasznos, de mi az mar manapság.

Azzal van a gond hogy a gyereknevelés sem egy habos babos vatta cukor és csak arrol hogy gyonyorkodunk a kisbabánkban, totygokonkban. Aki ezt állítja az egyszeruen hazudik. Es az ilyen kérdéseknél inkabb az a baj h kb ezt ennyire végletekben irja meg egy egyes hozza szóló.

Erre a kommentre is jonnek majd ha tudod h baj akkor miert artasz szándékosan a gyereknek kommentek. Es ez a baj

Nem tesz jót a babának a tévé, de nyilván belehalni se fog, sok gyerek túlélte már. Minél kevesebb, annál jobb. A mozgókép rosszabb, mint a diafilmszerű.

Engedd el, hogy tökéletesen kell csinálnod mindent. Olvass utána, hogy mennyire káros a tv, és ez alapján el tudod dönteni, hogy érdemes-e lemondanod róla.

Nálunk tv nincs, a telefonon vagy laptopon heti átlag 2 alkalommal 10 percig lát az 1 éves fiam mozgóképet, ha én épp nézek valamit. Nekem ezt nem volt nehéz meglépni. Másban meg kevésbé tudom az ideális elveket követni.

Mi nem vagyunk tévés család, lényegében sem a párom sem én nem nézzük, 5 év alatt lényegében sose kapcsoltuk be. Dvd vagy más filmeket nézünk néha altatás után. Nem egy elvi döntés ez, hanem ez jellemző ránk.

Mindkét gyerek kb 1 éves koráig volt képernyőmentes, az idősebbik esetén ez teljes volt, a kicsit igyekeztem nem képernyőztetni, de nem is érdekelte. Kb 1 éves koruktól youtube meséket nézhettek. Jelenleg átlag 30 perc körül (max napi 1 óra de az ritka eset és vannak képernyőmentes napok). 4 és 2 évesek.

Én ezzel végül is békén vagyok, bár jobban szerettem volna később és kevesebbet. Egyértelmű, ahogy fentebb írták, hogy káros a piciknek a tévé. De nem tudunk tökéletes szülők lenni. Az enyémek nem pihenőszékeztek, nem volt járóka stb, ezt az irányelvet ilyen módon sikerült tartani.

Ami nálunk nincs és meggyőződésből nem is engedek, az a háttértévézés. Üljenek le, kuckózzanak be, válasszanak mesét, figyeljék. Kövessék a történetet (eszerint is vannak választva). Így azt látom, hogy beleélik magukat, egy-egy érdekes motívumot hetekig eljátszanak, a lányom elnevezi a lego embereket a tűzoltó Samékről, és tolja a tűzoltó businesst, történeteket talál ki és bevonja a kicsit, amíg nem jön a kövi kedvenc. Tudom, olvasott mese jobb, de az is van bőven.

Viszont azt, hogy a háttérben menjen a tv, én semmiképp se javaslom, főleg azzal a céllal nem, hogy majd a gyereknek jó lesz ez (ha az anyuka csak tv mellett erzi magát jól, az is más talan). Az újszülött még el sem fog odáig látni, amikor igen, akkor sem érti meg a síkban mozgó kepeket. A mai grafikák túl gyorsak, a legtöbb mese iszonyatosan túlingerlő még nekünk is. Amikor viszont megszokja a baba agya, hogy ilyen gyors képeket kövessen, akkor transzba esik tőle és elvonódik a valós dolgoktól a figyelme, pontosabban sérülhet a figyelem és az aktivitás. Ebben a korban majd a tapintás lesz a fő inger, meg a saját test mozgásainak a felfedezése.

Én amúgy a saját lányomon azt láttam, hogy bőven egyéves felett volt, mire elemeket megértett az egyszerűbb mesékből (Bogyó és Babóca), pedig ő addigra összetett mondatokban beszélt.

Szóval semmi értelme a babának tolni a gyerekmeséket. A valós hangokat elnyomja (autók, szülők beszédfoszlányai, madárcsicsergés stb), és semmit nem fog profitálni. Alapból ez az elképzelés hogy a baba majd ott tölti a napot a szobájában egyedül... hát ez már sokunknál megbukott kb az 1. másodpercben.

Biztos valaki betesz mesét és megis szépen felnő a gyerek, korábban kezdi, tévés a család mittudomén. Különbözők vagyunk és sok jó út, de nem javasolnám, hogy a tévét mint a kisbabát segítő eszközt tartsátok számon/szereljétek fel.

Ez egy érdekes dolog. Én is azt mondtam, nálunk nulla képernyőidő lesz, de most meg azon gondolkodom így, hogy lassan 2 éve itthon vagyok, hogy mások hogy tudnak egész nap a néma csöndben ülni, hogy nincs igénye az agyuknak valami információra?

Most sem megy egész nap a TV, de mióta bejött ez az öszi-téli esős idő és folyton bent vagyunk, mindennap bekapcsolom kicsit. Reggel 6-kor kelünk, akkortájt megy el a férjem és délután negyed 5, mire hazaér, eközben senki, de senki nem szól hozzá napközben, max. ha az utcán találkozom emberekkel.

Nem tudom, lehet azért van, mert gyerek előtt rengeteget olvastam és megszoktam, hogy információk, történetek, érdekességek érik az agyam, most meg ugye a gyerek mellett ilyen nincs, max. a hisztije az egyetlen, amit hallgathatok. Persze, beszélek én, de az nem olyan, olvasni meg nyilván nem hagy.

Őszintén megmondom, ha órákig ott kell ülni és játszani, az az én agyamnak egyszerűen kevés egy idő múlva.

Babakorban nekem muszáj volt tévét néznem.

Ha előről kezdeném, nem csinálnám de egyszerűen muszáj volt.

Teljesen megborultam volna ha nincs tv.

Próbáltam olyat nézni, ami olyan, mintha a rádió menne.

Este már teljesen lesötétítettem a képernyőt és nem is volt hangos.

Remélem nem b.sztam szét a gyerek idegrendszerét, de egyszerűen nem tudtam mit csinálni, így is brutál volt.

Amióta figyeli a tévét, azóta nem megy soha.

27,

"hogy tudnak egész nap a néma csöndben ülni, hogy nincs igénye az agyuknak valami információra?"

Pont a tévéből kell a te agyadnak információ?

Nagyon jól megvoltam csendben. Eleve 1 év alatt sokat alszanak, az az idő bőven elég volt olvasásra, fülessel filmezésre. Szoptatás alatt simán sorozat -maratonokat nyomtam (míg aludt). 1 felett jönnek-mennek molyolnak, nincs csend. 2 felett a legtöbb gyerek aktívan dumál. Ha meg megkésett, az eleve óriási ok, hogy egyáltalán ne menjen a tévé.

3 év korkülönbséggel lett 2, na akkor már hírből se ismertem a csendet és eleve púp lett volna a hátamon, ha még a tévé is rátesz az alapzajra.

"Eleve 1 év alatt sokat alszanak, az az idő bőven elég volt olvasásra, fülessel filmezésre"

Hát, az én gyerekem nem aludt sosem sokat, max. 3 hónapos koráig. Amikor aludt, akkor még annyi dolgom volt, háztartás, kert, veteményes, magammal foglalkozni kicsit, plusz néha besegítettem a férjemnek papírmunkával a vállalkozásba, nem maradt időm sem sorozatozni, sem olvasni. Rossz alvó is volt éjjel a gyerekem, így sokszor, amikor aludt, én is aludtam. Bár ekkor még nem is volt TV bekapcsolva, nyár volt, kint voltunk és nem voltam olyan rêgóta itthon.

Idén már azért be volt kapcsolva, mondom, nem órákat, de 1-2 órát tuti mindennap leszámítva azt, mikor egész nap kint lehettünk.

"1 felett jönnek-mennek molyolnak, nincs csend. 2 felett a legtöbb gyerek aktívan dumál. "

Hát bocs, az én agyamnak az nem elég info, hogy nyögdös a gyerekem meg járkál a lakásban. Mellesleg, 1 db kétévest ismerek, aki dumál, na az nyomta is a tévét rendesen a nagyobb testvér miatt, a többi csak szavakat mond, egy átlag 2 éves egyáltalán nem dumál. A megkésett beszédfejlődés azt jelenti, ha szavakat se mond ennyi idősen, beszélniük nem kell.

Megjegyzem, én alapvetően dokumentumfilmeket és történelmi sorozatokat vagy konyhakerttel kapcsolatos videókat nézek 90%-ban, nem RTL-t meg TV2-t, mert ez az érdeklődési köröm, szülés előtt is szépirodalmat és történelmet olvastam, ami most totál kiesik és ez az én agyamnak, bevallom, hiányzik.