Hogy bírjátok, hogy sokszor napi 1-2 óra alvás jut csak a baba mellett? Hogy lehet ezt végigcsinálni?

nekem 1 éves korig iszonyú alvóvolt, onnan javult fokozatosan, 20 hós korára aludta át az éjjelt, de a szemem még mindig karikás....(2 éves a kicsim most).

hát nem is tudom, túléltem valahogy. amikor még 2x aludt nappal. 1x én is mindig aludtam vele. este meg a tyúkokkal feküdtem ,amikor ő....

amikor betegség miatt nem lehet aludni, akkor viszont érdekes, mert nem is veszem észre hogy fáradt lennnék miatta nappal.

Gondolom, még újszülött a babád........

Amikor az enyém volt 2-3 hetes, senkinek sem hittem el, hogy ez lesz valaha jobb is, és fogok tudni aludni, normálisan enni, minden nap fürdeni, és délben emlékezni fogok rá, hogy mostam-e már aznap fogat......

És képzeld, eljött ez az idő is! A fiam 6 hetes korától már csak 1x kelt éjjel, kapásból tudtam 5 órát aludni egyhuzamban, 3 hónaposan pedig már 8-9 órát is aludt éjjelente ébredés nélkül.

Az a rettenetes fáradtság, a koncentrációs zavarok, csak később, 6 hónapos kora körül múltak el. Addigra már megengedtem magamnak azt a luxust, hogy délután a babával aludjak, sokszor egymás mellet szundítottunk a nagy ágyban.

Amit tanácsaolni tudok, hogy bízz meg másokban annyira, hogy egyszer-egyszer ők vegyék fel ha sír, pelenkázzák vagy altassa néha az apukája, amikor te pihensz.

Barátnőmék beosztották a férjével, szombaton anya aludt délután, amíg apa a kicsivel volt, vasárnap pedig fordítva. Fél óta séta a pároddal kettesben, vagy csak egyedül a baba nélkül csodákra képes!

Kitartás!

Hát nem egyszerű...

Főleg úgy nem,hogy az egyik 5 hónapos,a másik meg 2 éves és mindkettő felébred éjjel...

az nagyon kemény lehet... az én gyerekem is sokszor felkel éjjel, de azért 2 óránál többet alszom, mégis halálomon voltam már az első évben...:)

számomra a megoldás az volt, hogy megkértem a férjem, hogy kelljen ő a gyerekhez és hetente egyszer hétvégén kialudtam magam.

Hát picivel maga a pokol :) Ma sem tudom hogy éltem túl.

Ráadásul nekem hasfájós volt, úgyhogy nappal csak úgy tudott aludni, hogy vagy ráztam a fenekét, vagy a babakocsiban. Úgyhogy róttam a köröket a családi házas szakaszon mint egy zombi egész nap. Csak pelenkázni-etetni jöttünk haza. Este apa rázta én meg csináltam a házimunkát volt, hogy éjfélig is.

Aztán épp csak elmúlt a pocifájás, megindult a fogzás :) Halleluja...szegénykém iszonyúan megszenvedtünk-megszenvedünk minden egyes fogacskával.

De már sokkal sokkal jobb. Vannak rosszabb és jobb napjai ahogy nekünk is. KITARTÁS!

Én már néha visszasírom, hogy de kis édes volt, olyan kis ölelgetnivaló bújós cicamica :) Most már rohan mint a kergebirka és minden érdekesebb, mint anyuka :)

19 hónapos duracell nyuszi anyukája