Van olyan Anyuka köztetek, aki bemerné vállalni, vagy már bevállalta úgy a második babát, hogy tudja, hogy szükösen fog megélni, esetleg anyagi nehézségei lesznek?

Én mindig is szerettem volna tesót a lányomnak. Az első házasságomban ez nem sikerült. Most albérletben szűkösen a második férjemmel van 2,5 hónapos tesó. Boldogok vagyunk, nem kérdés, hogy a gyerkőcökért bármiről le tudok mondani. Közhely, de igaz, hogy a szeretet nem kerül semmibe.

Szia!Nekünk 3 gyermekünk van és a motiváció az volt hogy nagyon szerettük volna Őket.Nekem volt egy lányom mikor összekerültünk,a férjem 36 volt mikor megszületett a közös kislány,nagyon vágytunk egy fiúra,ő most volt 1 éves.Soha nem jutott eszembe hogy mi lesz velünk hogy tudunk megélni mert tudtam hogy mindent megteszünk hogy jó legyen minden.Eddig még szerencsése4n alakul minden,nem vagyunk gazdagok,hitelre vettünk házat.Én 3 évig itthon vagyok-voltam a kicsikkel,mert a férjemmel igy láttuk jónak a gyerekek szempontjából.Inkább összébb húztuk a nadrágszíjat.A mai világban annyi felesleges dologra költenek az emberek pénzt hogy nem igaz.Sok felesleges és drága ruha játék élvezeti cikk...lehet spórolni én azt hiszem.A gyerek lemondással jár az biztos de kárpótol is.Mi például megbeszéltük mikor összekerültünk hogy nem dohányzunk többet(férjem 20 év után)és igy is van.Nem járunk drága ruhákban,kertünk van én csinálom,minden zöldség megterem.Húst 1-szer 2-szer főzök egy héten.Szeretjük a régi ételeket ami egyszerű,ezen spórolunk.De a gyerekek és mi is eszünk sajtot,túrót,sonkát,zöldségeket,joghurtot.Ja és senki nem segít minket.A gyerekek is pl. karácsonykor,szülinapkor nem kaptak se sok se drága játékot.Mégis minden karácsonykor azt mondják ez a legszebb.Mindegyik jövőjéről gondoskodunk,félreteszünk nekik.Ja és a legnagyobb lányom most fog középsuliba menni,nem lesz egyszerű.Egyszóval vágjatok bele:)