A főzés veszi el a legtöbb időt? Vagy neketek mi okoz gondot a háztartás vezetésében?

nem tudom,soha nem volt gond. A főzés hamar megvan, általában nem kell állni mellette, csak a megpucolás hosszabb idő. addig meg leraktam a kicsiket a járókába. ott eljátszottak. takarításnál is.

meg kell tanulniuk elfoglalni saját magukat, nem jó, ha mindíg kész "menetrendet" kapnak játékból.

az agyuk működésére szükségük van rá, hogy ők gondolják ki mit csinálnak. Főleg 22 hónaposan.

Én is csak max. 2-3x főzök hetente, de így is soknak érzem a ráfordított időt (előkészítés, főzés, összepakolás), biztos nem főznék naponta, annyi féle kaját nem is tudok :)

Nálunk az egész napos pakolással megy el a legtöbb idő, ami ráadásul szinte tök felesleges :( Pl. reggel megcsinálom az ágyakat, de a gyerekek összetúrják. Tökre örülök annak, hogy mindenhol feltalálják magukat és bármiből képesek játékot csinálni, de nekem ezzel kb. 10 percnyi munkám vész kárba...

Amúgy én is úgy szoktam főzni, hogy közben a lábam alatt pakol a kisfiam. Esetleg bekapcsolom neki a Jim-jam-et, azon délelőtt tök aranyos, kifejezetten kicsiknek való mesék mennek reklám nélkül.

Nekem se megy...de nem hiszem,hogy ettől én rosszabb lennék,mint más.

Teljesen beleizzadok,mire mindet előkészítek,és betolom a sütőbe :-)

...de szerencsés vagyok,mert a férjem rugalmas,vagy este főzök,és ő addig babázik,vagy mikor jön ebédelni,akkor hoz ételhordóba menüt valamelyik étteremből,vagy hétvégén több mindent főzök.

Elismerem,hogy nem vagyok tökéletes,de ezen már túl léptem,és inkább kiélvezem minden percét,amit a kisfiammal tölthetek,mert ezek az idők nem jönnek vissza.

Nekem is a főzés jelenti a legnagyobb gondot. Az én férjem is itthon ebédel. Sokszor már dél-1 körül bejön éhesen, amikor még sehol semmi. A lányom 1 körül alszik el, és csak akkor tudok hozzákezdeni a főzéshez. Sajnos majdnem minden nap kell főzzek, mert egyszerűen nem tudok 2-3 adagnál nagyobb mennyiséget főzni, ehhez szoktam hozzá. Ha mégis marad az ebédből, akkor kezdek örülni hogy holnap nem kell főzni, de a férjem a végén mindig megeszi vacsorára. Ráadásul a lányom válogatós, és emellett tejérzékeny, ezért neki mindig külön kell főzzek. Néha úgy érzem magam, mint egy konyhalány.

Külföldön lakunk, és sajnos itt nincs ételfutár, nincsenek ilyen kifőzdék, főzelékfalók mint otthon. Ezt nagyon sajnálom. Rengeteg étterem van, de ott biztos kinéznének egy rohangáló malackodó kisgyerekkel, meg persze drága is. Pedig míg nem volt gyerek addig sokszor jártunk, azért hogy ne kelljen mindig főznöm.

Nekem a párom 3-ig dolgozik,12-13 óra körül találkozunk egy ebédlőben,ott megebédelünk,a 7 hós lányunk akkor általában alszik vagy csendben elvan a kocsijában.

Főzni nagyon nem is tudok,csak nagyon alap ételeket,a babának is inkább üveges bébiételt adok,mert ha azt enné,amit én főzök,háááát...nem hiszem,hogy ízlene neki.

A takarítást a baba első hónapjában a takarítónő végezte el(császáros voltam),de utána én is megpróbáltam,de a lányom nyöszörgött,ha otthagytam a szobájában.Szóval így most heti 2-3 alkalommal jár a takarítónő,amikor meg nem jön,akkor gyorsan feltörlök,amíg alszik a baba.

Én úgy vagyok vele,hogy inkább a babóval töltöm azt az időt,amit a konyhában/takarítással töltenék.

Nekem is a főzés okozza a legnagyobb gondot, de már rájöttem, azért is, mert UTÁLOK főzni :(

Inkább kivasalok 5 adag ruhát, inkább felmosok 3-szor egymás után, csak főznöm ne kéne...

2 gyerekem van, egy pici meg egy kicsi.

Időmből még talán kitelne, hogy főzök, de mivel nem szeretek, csak szuttyogok vele, bénázok, rossz lesz, aztán szomorkodok, meg minden bajom van.

Én mire egy tésztát kifőzök, leizzadok, és még össze is ragad, aztán csak tiszta ideg vagyok.

Mostanában rendelni szoktam, vagy étteremből hozzuk haza a napi menüt. Férjem kap kajajegyet, így ez ebből meg van oldva.

Hetente 1-2 alkalommal főzök csak, de néha azt is soknak érzem.

Végül is ezzel most nem segítettem neked, csak leírtam, hogy tudd, nem vagy egyedül.