Miért van az, hogy a 3 éves unokahúgomat nem engedik, hogy egyedül játsszon az udvaron?

Ha csak fű van, sík terepen, ráadásul semmi veszélyes sincs(padka se, növény, semmi, csak egy füves placc), akkor engedném egyedül a gyerekem.

Sajna nálunk már az ajtón kilépve 200veszélyes, életveszélyes dolgot tudnék mutatni(csak a babákra az, mi ki se próbálnánk) Akkor kicsit arrább, fáskamra, 40mázsa fával, nagyon jó mászóka, amíg el nem dől, és elég a gyermeki lelemény, hogy kinyissa... Nálunk nem elég a halló és látó távolság, sajnos, pedig de jó is lenne, ülni a padon, és hallgatni, mit tüsténkedik a kicsi, néha rápillogni a könyvből.

hát csajok, most bepánikoltam. Én is ki szoktam csapni a 16 hónapos fiamat az udvarra, mint a libát. Persze ránézek az ablakból, kimegyek hozzá, megnézem, hol van, mit csinál, de nem ülök állandóan a fenekében. Ma anyósom látta, hogy mit csinálok, a szívroham kerülgette, azt mondta, ő nem merné. Még a babakocsiból is fél kivenni a játszótéren, mert mi lesz, ha eleseik! Mondtam neki, hogy ha elesik, akkor pech. Majd feláll.

Amúgy meg a picibabák mindíg megtalálják a veszélyes dolgokat, akkor is, ha neked, mint felnőttnek eszedbe sem jutna, hogy ott valami számára veszélyes lehet. Nem kell burokban nevelni. Egy 3 évesnek már el lehet magyarázni, hogy ne húzza magára a fát, mert veszélyes.

Bár ismétlem, én rálátok a gyerekre a konyhaablakból, azért beszélek ilyen könnyen.

Hát azért egy 3 évesnek hiába magyarázod,hogy ne húzza magára a fát,nyilván nem azzal megy oda hogy magára húzza a fát,hanem vajon fel lehet-e rá mászni?vajon mi van a tetején?

Egyébként nekem kettő lesz a lányom,most költözünk kertesbe és már azt nézem,hogy mit csináljak,hogy gyerekbiztos legyen vmelyest az udvar. Soha nem hagynám felügyelet nélkül.Nyilván nem kívánok belegyógyulni a fenekébe,de max egy zsepiért szaladnék be a házba,de kint hagyni egyedül,kizárt dolog. Mellesleg (ez már az én abnormális parám biztos),de én félek attól is,hogy valaki elviszi vagy elcsalja,hiába van zárva akapu.