S. O. S. Hogyan vészeljük át az éjszakákat?

én ilyenkor arra gondoltam, hogy most még dajkálhatom, de pár hónap, nem is beszélve pár év múlva, megy a maga útján. Nagyon nehéz volt persze, főleg amikor felkelt, lecsitítottam, elalud, én is épp elaludtam volna, és előről...

Az a tapasztalatom, hogy ha eddig jólalvó volt, és kitartasz a régi rendszeretek mellett (pl elringatni nem biztos hogy a legjobb ötlet, főleg ha eddig nem volt)hamarosan visszaáll a béke (majd lesz egy újabb hullámvölgy, majd vissza...) Nálunk ölelés, puszi, ágyba és egyedül alszik a módszer, a nehéz időkben tovbb volt karban, amíg megnyugodott, de nem a vállamon aludt el. Amikor már nagyon kivoltam, behúztam egy ágymatracot az ágya mellé, és benyúltam a rácson, rátettem a hátára a kezem és így aludtunk, volt hogy kivettem magam mellé, de abból csak ritkán volt alvás.

odatoltam az ágyamhoz a kiságyát és pont nem érdekelt, hogy fél éjszaka nem aludt, én aludtam :) persze ha sírt felkeltem, kivettem, kapott cicit aztán visszaraktam a kiságyba és ha akart aludt, ha meg állni akart, hát állt :)

tök szadi anyunak tűnhetek de én ezeken valahogy soha nem akadtam ki, engem nem zavart ha éppen állni tanult és kihagyott egy-két alvást, aztán következő alvásnál többet aludt.

azért kitartás kívánok, nem fog sok ideig tartani és pihenj amikor tudsz!

Én szerencsére jól aludtam a lányomtól is meg most a fiamtól is.

Ennek egyszerű oka volt/van. Együtt alszunk.

Tojok a népszerű nevelési elvekre. Az érdekelt mindig is, hogy mi a jó nekünk és nem az, hogy mit írnak a népszerű nevelési könyvekben.Márpedig ez jó a gyereknek is meg nekünk is. Ehhez mondjuk kell egy együttműködő férj is aki hasonlóan vélekedik.

Én hagytam a kisfiamat ácsorogni (ha nem sír, hadd ácsorogjon), de ott maradtam az ágya mellett. Ha sírt, felvettem egy kicsit, amikor abbahagyta, visszafektettem. Sokszor felállt, de úgy voltam vele, ezzel is fárasztja magát. Amikor már elég fáradt volt, nem volt ereje felállni, és végre elaludt.

Nálunk a szeparációs szorongás is ekkor kezdődött, napközben is sokat volt kézben. Amikor már le tudott biztonsággal ülni, és nem akart aludni, amíg bent voltam, ott hagytam (kivéve ha sírt), és pár perc múlva visszanéztem, addigra már többnyire feküdt és/vagy aludt.

Hasonlo problemank van nekunk is most

de ejjel alszik csak nappal harcolunk az elalvassal, remelem hamar megoldodik s megunja az uj tudomanyat:)