Kisbabás anyukák! Milyenek a napjaitok?

2,5 hónapos a kisfiam, nagyon jól érezzük magunkat :) Eleinte a házimunkát akkor végeztem, amikor Ő aludt, de rájöttem, hogy így viszont én nem tudok pihenni. Ezért "együtt" takarítunk, főzünk, teregetünk. Vettem neki egy klassz hordozható babapihenőt, amig én dolgozom, Ő abban van, és beszélgetünk.

Ha rossz idő lesz, akkor is kimegyünk sétálni, ha más nem, a kertbe, mert kell a friss levegő mindkettőnknek.

Lányom holnap lesz 3 hónapos, de eddig nincs 'panaszom' rá, leszámítva az alap dolgokat, amiken mindenki átesik :)))

Egy napunk így néz ki:

- Felkel kb. 6-fél 7 között. Pelus csere, átöltözés pizsiből, reggeli.

Ezután pici játék és ha igényli, akkor visszafektetjük aludni. Reggel kb. 1 órát bír ébren maradni.

- Kb 9 - fél 10 fele ébred, pelus csere. Majd tízórai és utána séta. Hazaérünk dél környékén, de ő még lustálkodik 13:00-ig.

- Felébred, pelus csere, ebéd. Kb. 2-3 órát van ébren, de ez változó. Ilyenkor elnézelődik, gagyog a falon lévő mozaikoknak, játékainak, stb. Van, hogy igényli, hogy bent legyen, de legtöbbször 'egyedül' szeret lenni.

- Kb. 5-6 fele uzsonna, pelus csere, öltözés és séta este 8-ig. Fél 8-kor feljövünk a kutyáért és levisszük sétálni.

- Kb. 8- fél 9 között fürdetés, vacsora, majd 'lézerjáték' apával és alvás egészen reggelig.

Időm mellette, mint a tenger. Ha alszik, akkor ált. én is alszom, de ez akkor fordul elő, ha nagyon nem vagyok toppon.

Mi rossz időben is sétálunk, nem igazán izgat.. én bírom a hideget, őt meg felöltöztetem.

Jelenleg még 'kiszolgáltatott' nekem, de amint elkezd gurulgatni vagy netán mászni és felülni később, akkor már arra is ráfog jönni, hogy a lakásban mit lehet még csinálni.

Ráadásul, 100%, hogy nyúzni fogja a tacsinkat :))

Utolsó vagyok!

Tudom, hogy sokat mondják, hogy ilyen picin (7 hetesen) nem tud még kézbe szokni, de ez nem igaz! Igen is tud... én 1 hétig cipeltem a lányom a lakásban, mikor nyűgös volt (mai napig nem tudjuk miért) és utána szintén azt csinálta, amit te írtál.. leraktam és üvöltött, mint a sakál.

1 napba tellett mire rájött, hogy ezzel nem fog semmit elérni. Nálunk már csak azért se jön össze az, hogy én cipelgessem és emelgessem folyamatosan, mert balesetünk volt, amiért megcsászároztak. Ezáltal a lábam gipszben volt és a kezem is 2 hétig. Ráadásul engem szülés előtti pár évben műtöttek is jó párszor a térdem miatt (sport által). Így felejtős, hogy 9-15 kilósan is hurcoljam, mert egyszerűen fizikailag képtelen vagyok rá!

Abbahagyta a sírást egy nap után, mert rájött, hogy hiába sír... :(

http://www.youtube.com/watch?v=aAMis5NOdG4