Anyukák! Csak én érzem néha úgy, hogy megőrülök?!

nekunk tegnap volt szornyu napunk, deltol ejfelig 1,5orat aludt, 10perces szakaszokban, a mai nap me nyogtuk a tegnapi kialvatlansagot, nem volt jo fekve, hason, kezen, cicin, dudi sem kellett, most neztem telihold volt es nalunk esett is, szoval fel a fejjel holnap majdcsak jobb lesz

9hetes baba anyukaja

csatlakozom a csapathoz:(

A nagyfiam egy angyalka, a 4 hetes kislányommal úgy ahogy bírom az éjszakázást. Az volt rettenetes, mikor a fiam a héten megfázott és vagy 3-4 éjszaka szinte alig aludtam, mert mikor végre elaltattam a kislányt, felsírt a lázas fiam. Szó szerint bőgtem minden nap, annyira kimerült voltam. És a lányomat is volt, hogy 1 órán át altattam.

Most sem könnyebb, de legalább a fiam gyógyulgat, már nem mindíg kel éjjel. Nappal szerencsére alszanak. A fiam egyszer délben, a lányom 3X: délelőtt meg tudok tőle főzni, rendet rakni stb.; délben alszik a fiammal együtt, ilyenkor dolgozok (az is nagy érvágás volt, hogy a hugi születése óta a fiam az eddigi 3 óra helyett már csak 1,5-2 órát alszik délben); délután muszáj játszak a fiammal, mert mióta megvan a hugi, már nem játszik el egyedül. Ha este lefeküdtek (jó esetben együtt), akkor dolgozgatok még, vagy ha nem, akkor igyekszem 11-ig lefeküdni, hogy 1.5-2 órát aludjak, mielőtt a lányom ébred enni. Reggelente nagyon fáradt vagyok, a tejem elapadt, fejni nincs időm, a férjem nem tud segíteni, mindent (favágás, tűzgyújtás) én kell csináljak. A nagyik jönnek néha segíteni 1-2 órát délelőtt. Ráadásul még tisztulok, kielégítetlen popónak (b@szatlan pics@nak) érzem magam, és ez nagyon flusztrál engem is, meg az amúgy szintén hullafáradt férjemet is. Szóval nagyon meg tudlak érteni.

2 gyermekes anyuka