Rajtam kívül más is van azona véleményen, hogy anyatejes babánál nem feltétlenül kell 6 hónapsan kezdeni a kóstoltatást, hanem 4 hónaposan sem túl korai?

Szerintem a kettő nem függ össze!

A bélrendszer fejletlensége miatt szokták a 6 hónapot kivárni, hogy a baba szervezetét ne terheljük feleslegesen.

Szerintem sem függ össze. Nem hiába mondják, hogy ahány gyerek, annyiféle. Az első gyerekemmel 4 hósan kezdtük a hozzátáplálást, mert állandó szorulása volt, és a doki rostos dolgokat javasolt. Nagyon jó evő lett. Nagyobbik lányommal kínszenvedés volt a hozzátáplálás, 1 évesen a táplálékának 80%-a anyatej volt. Magától kezdett el enni, és onnantól jó evő volt.

Kisebbik lányom nem szeretett különösebben szopizni, muszáj volt hozzátáplálni, csakhogy enni sem szeretett. 2,5 éves, és a markomban elférne a napi szilárd kajája.

3 különböző gyerek csak nálam. Én nem mernék általánosítani.

Kislányomnál kivártuk a 6 hónapot, kb úgy haladtunk, ahogy a "nagy könyvben" meg van írva :) Jó étvágyú, jó evő, szép fejlett 2,5 éves kislány lett.

Kisfiam is anyatejes volt, szépen fejlődött, de már nem bírtam a szopikat, szinte 1,5 - 2 óránként szopizott még 4 hónaposan is, éjjel is, már belefáradtam, így elkezdük korábban a kóstoltatást. Megérte. Akár 3-4 órákat is kibírt és a legjobb, hogy sokkal nyugodtabban tudott aludni. Úgyhogy mi ezért kezdtük a kisfiamnál korábban. (most 7 hónapos, délelőtt kap gyümölcsöt, délután főzeléket, plusz napi 3 szopi, és ejjel is 1-2 alkalommal)

És bár én is anyatej párti vagyok, de nem mindenáron!!!!! És nem hiszem, hogy ezzel hosszútávon ártottam volna neki.

Szerintem nem attól lesz egy gyerek jó vagy rossz evő, hogy hány hósan kezded a hozzátáplálást. a fiam 10 hós koráig semmit nem fogadott el,csak a cici volt a menő... utána is csak ímmel-ámmal..

Most egy éves, és nem győzök neki kaját csinálni. :)

Te véletlenül nem az én kisfiamról írsz?

Ugyanígy vagyunk mi is vele. 6 hónaposan kezdtem hozzátáplálni, 7 hónapos korában fogadta csak először a kanalat, 8,5 hónaposan volt kiváltva az első szoptatás.

Bár én is tudom ,hogy semmi összefüggés nincs, de akkor megfogadtam, hogy a következő babánál 4 hónaposan elkezdem, mert ha vala is így haladok akkor befonom a szemöldököm is. Kislányomnál el is kezdtem 4 hónapos kora után nem sokkal, és láss csodát, imádta. 3 hét múlva ki volt váltva 1 szopi, és a többivel is nagyon jól haladtunk. Most 1 éves, imád enni, azt eszik amit kap, annyit amennyit kap. Semmi gond nincs vele. A 3,5 éves fiammal kínszenvedés minden egyes étkezés. A pici már most többet eszik mint a nagy, és az is betermeli fele annyi idő alatt.

Kérdező, az "új" javaslatnak a következő az értelme és háttere:

Egészségügyi szempontból nézve ami miatt minden esetben (tehát nemcsak az anyatejes, hanem a tápszeres babáknál is) a 6 hónapos kezdő kort javasolják, az az emésztőrendszer éretlensége és az emiatti fokozottabb kockázat egyes betegségek és allergiák kialakulása iránt. Vagyis, kockázatcsökkentés a cél egyrészt.

Másrészt, ha a kérdésedből kiindulva maradunk csak az anyatejnél, a további ajánlások szerint a hozzátáplálás nem elválasztást jelent; vagyis, aki hozzátáplál, az (nagyon) fokozatosan vezeti be a szilárd táplálékokat, az anyatej MELLÉ. Ez azt jelenti, hogy a rendes étel nem az anyatejet hivatott kiváltani, helyettesíteni, hanem csak kiegészíteni. Ebből kiindulva jön a következő ajánlás, miszerint 1 éves korig az anyatej lehet/legyen a baba fő tápláléka - és lassú hozzátáplálás mellett nem is nagyon megy másképp.

Vagyis, ha ezt a gondolatsort vesszük, akkor a te 8 hónaposan még "nem evő" babád teljesen átlagosnak számít - szóval csak szerinted nem volt ez így jó, mert pl. más családoknál mondjuk mást láttál. Remélem, érted, mire akarok utalni: más nézőpontból veszed ugyanazt a helyzetet. Az egyikben ez teljesen rendben van, a másikban viszont már gond a "rosszevőség".

Az pedig, hogy 3 évesen "kínszenvedés minden étkezés", ennyiből elég tág meghatározás. Persze simán lehet, hogy van köze egymáshoz a kettőnek, de azt én sem tartom valószínűnek, hogy kizárólag AZÉRT eszik rosszul (az mit is jelent?) még mindig a gyerkőcöd, mert kivártad vele a 6 hónapot.

Nem a kezdő életkor szokott ilyen értelemben igazán számítani, hanem az összes többi "körítés". - Pl., nem mellesleg az, hogy a későn enni kezdő babák anyukái gyakran észrevétlenül is erőltetik az evést, látva, hogy a környezethez képest ők kicsit le vannak maradva és hujjaj... Ezzel az állandó stresszel, noszogatással viszont simán el tudják venni a baba kedvét attól, hogy jókedvű, érdeklődően evő gyerkőc legyen. Vagyis a te olvasatodban akkor "jó evő".

(Más okból, de én is eljátszottam a lányommal ezt a fajta erőltetést és nálunk is meg lett az eredménye, az enyém is sokáig elég hektikusan evett. De legközelebb már biztosan nem fogom ezt eljátszani.)

Én 4 hónaposan kezdtem, orvosi javaslatra.

Nem hiszem én sem, hogy lenne összefüggés. Velünk (testvéreimmel) így volt: én mindent megettem, kis túlzással már kaphattam volna amit anyuék; húgom 7 hónapos koráig volt anyatejes; öcsém 5 hónapig volt anyatejes. Mindhármunknál az akkor álláspontnak megfelelően 3 hónaposan kezdte anyukám a kóstoltatást. Mindhárman jó evők voltunk és (sajnos?) vagyunk :-))

OFF: nem értem, miért kell "idegeneknek" magyarázkodni. Ti ekkor kezditek. Pont. A Ti gyereketek.