Miért zavar ez ennyire? Teljesen belebetegedtem!
Két éves a kislányom, a szomszédoméké szombaton töltötte a hármat. A héten találkoztunk a szomszéd csajjal, mondta, hogy majd szombaton átjön szólni, hogy mikor menjünk át köszönteni a lányukat.
Már csak annyiból is nagyon vártam ezt az alkalmat, mert nem igazán mozdultunk ki sehova az elmúlt hónapokban (kisváros, nem nagyon tudunk sehova menni, párom folyton dolgozik, a nagyobb kirándulást az anyagiak nem engedik), szóval örültem, hogy kicsit kikapcsolhatok pár órára, és a kicsim is gyerektársaságban lesz néhány órára.
Szombaton reggel szépen felöltöztettem, magamat is rendbeszedtem, és egész nap vártam, hogy mikor szól át a csaj, mikor mehetünk.
Délután kettő körül már elég komoly gyerekzsivaj volt szomszédos udvaron, a kislányom folyton kérdezgette, hogy mikor mehetünk már, egyre csalódottabb volt, ahogy én is. Háromkor aztán felharsant a "Boldog Szülinapot", én pedig levetkőztettem a lányom, ráadtam az itthoni ruháját, és nem engedtem ki többet az udvarra, hogy inkább ne is hallja a gyerekzsivajt. Este még lefekvésnél is azt kérdezte, hogy miért nem mentünk át.
(Őszintén szólva nem akartam bunkó módon odapofátlankodni, hisz ugyebár nem ez volt megbeszélve.)
Olyan szinten dühös vagyok, hogy magam is meglepődtem rajta. Úgy érzem, mintha mi nem lettünk volna elég jók az ő társaságukhoz, vagy nem is tudom.
Miért érzem ezt? Jogos egyáltalán ez a harag? Kezd az agyamra menni a bezártság, de sosem hittem, hogy eljön a pillanat, amikor a boldogságom a szomszéd beképzelt liba meghívásától fog függeni!
válasza: válasza:Becsapott! Számon kérném rajta!
Valószínű még aznap, melegében átmentem volna a többi gyerek közé!
válasza:hát fura helyzet. szerintem tuti csak figyelmetlen volt, azért nem szolt át, sok dolga volt vagy ilyesmi. aztan lehet mikor eszébejutott meg már szégyellte volna mondani. probalj neki magadban megbocsátani, szerintem mindannyiunkkal elöfordult már hasonlo, hogy valakinek szolni kellett volna és elfelejtettuk, a másik meg valoszinü várta...
amugy nekem is rosszulesne az biztos, de én szinte biztos vagyok benne hogy nem direkt csinálta, vagy nem azért mert nem vagytok elég jok oda.
válasza: válasza: válasza:Àt kellett volna menned, nem kellett volna arra várni, hogy mikor jön át!
Gondolom neki is megvolt a saját baja, dolga, elfelejtette!
De meg voltál hívva, ezért nem lett volna pofátlanság csak úgy beállítani!
Miért nem hívtak fel, hogy jó-e neki ha akkor most átmentek felköszönteni!
válasza: válasza: válasza:Szerintem is elfelejtette, hogy azt ígérte, átszól nektek. Egy ilyen kisgyerekes szülinapot megszervezni elég bonyolult is tud lenni, lehet hogy egész délelőtt sütött, díszített, ajándékot csomagolt, közben persze a 3 éves gyerekével is foglalkoznia kellett. Kimehetett a fejéből, hogy pontosan mit beszéltetek meg - lehet, hogy ő a nagy kavarodásban úgy emlékezett, hogy csak említette nektek, hogy menjetek át. Lehet, hogy délután ő is várt titeket, és nem érti, miért nem mentetek.
Persze itt elsősorban ő a hibás, hiszen megígérte, hogy átszól. De ha már így alakult, szerintem simán odamehetettetek volna hozzájuk délután (hiszen meg voltatok hívva, mert mondta, hogy átmehettek), vagy legalábbis felhívhattad volna, hogy mikor menjetek. Biztos nem mondta volna, hogy ne menjetek, és így a kislányodat sem érte volna csalódás. Így viszont nem érti, ő miért nem lehetett ott.
Szerintem kérdezz rá, beszéljétek meg, és ha elfogadható indokot ad, emiatt ne szakítsd meg velük a kapcsolatot.
Sziasztok, köszi a válaszokat!
Nos, az a baj, hogy nem felejthette el, mivel a kislányuk ajándékát én készítettem el, amivel ők meg akarták lepni. (Egy egyedi készítésű fa játékosláda, decoupage technikával díszített, sok mesefigurával, erdővel, végül is csak 5 napomba került elkészíteni...)
Amikor elkészült a láda, átvittük nekik, akkor mondta, hogy nagyon szépen köszöni, és hogy szombaton minket is várnak, de majd átjön szólni aznap, hogy mikor menjünk, mert még ő sem tudja, hogyan és mikor érkezik az unokatesója, meg a gyerekek, stb.
Utána megkérdezte, hogy mennyivel tartozik a ládáért, mondtam, hogy semmivel, mire mondtam, hogy köszönik szépen, akkor majd szombaton a lánykám is kap valamit, ruhát vagy ilyesmit. Mondtam, hogy ugyan, erre semmi szükség, de még ő erősködött.
Még csütörtökön is, amikor kint játszottunk az udvaron és a csaj elment a házunk előtt, bekiabált, hogy szombaton majd jön szólni!
Aztán ugye eljött a szombat, és történt, ami nem történt.
Nem a beígért ajándékot sajnálom a lányomtól, megveszem neki én, ezen ne múljon, inkább az, hogy magamat is, a lányomat is nagyon felspanolta a lehetőség, erre teljesen "megfeledkezik rólunk".
A telefonszámát nem tudom, ezért nem hívtam, és mint említettem, bepofátlankodni nem akartam. (Főleg, mert a csengőjük nem működik, szóval most álljak oda a kapu elé és üvöltsek, hogy hééé, engedj már be?)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!