Mi lett a kisfiammal?

Nálunk bevált a "nem erőltetés", bár én magam sem vagyok egy rendszer-mániás, szóval nálunk nincs napirend (a naggyal még valamicske volt - ő most 2 éves - , de most a kicsinél - 3 hónapos - már teljesen az ő igényeihez alkalmazkodom, és sokkal könnyebb így). Ha nem akar még aludni, akkor kiviszem hozzánk a konyhába, filmet nézünk, vacsizunk, kimegyünk a kertbe, stb. Előbb-utóbb elálmosodik.

Még amit észrevettem a fiamnál, és kíváncsi vagyok, a lánynál is így lesz-e: pici korában ő is elaludt egyedül, de olyan 3-4 hónaposan kezdett el igényelni elalváshoz: vagy a kisujjamat, vagy a cicit szopogatta (cumit nem fogadta el). A délutáni alváshoz most is kell neki a cici, és este is ott van vele valamelyikünk, amíg elalszik.

Annak vagyok a híve, hogy érdemes az első időszakot rászánni, és a gyerkőcök igényeit teljes mértékben kielégíteni - nekünk az csak pár év, de nekik minden.

Szia!

Valószínű, hogy egyszerűen még nem álmos:) Ahogy telik az idő mindig változik a napirend, mivel változnak a baba igényei, hiszen növekszik. Ne erőszakoskodj vele, játszatok egy nagyot, szórakoztasd, kacagjon sokat. Ha jól kifáradt, tedd le, és próbáld a szokott módon elaltatni. Így az a másfél óra neked sem lesz kínlódás, de valószínű hamarabb elfárad majd. A lényeg, hogy ne idegeskedj, és ne erőltess semmit, mert a baba érzi a feszültséget, és még jobban megmakacsolja magát. Szerintem mindenre vonatkozik, hogy nyugi, idő mint a tenger, hiszen azért vagyunk otthon, hogy főállásban a babánkat gondozzuk. Ha erre gondolsz, akkor minden könnyebben megy majd.