Ha neveled az a gond, ha nem neveled az a gond?

Te csinálod jól, mégpedig azért mert meg kell tanulnia a gyereknek a fegyelmet azt hogy tiszteljen téged meg az apukáját, meg tudja nagyon jól hogy mit szabad és mit nem. Azok csinálják rosszul akik mindent meg engednek a gyerekeiknek, oké had szaladgáljon meg fedezze fel az életet de akkor később olyan lesz hogy főleg tini korába hogy hiába parancsolsz rá hiába mondod neki hogy ezt meg ezt ne csinálja nem fog rád hallgatni és tisztelni sem fog. Ha ez most rögzül benne ahogyan csinálod hidd el hogy később sokkal könnyebb lesz vele. Persze nem mondom azt hogy nem lesznek vele gondok, mert mindig lesznek, de sokkal jobban fogsz majd aludni ezek miatt. Arról meg ne is beszéljünk hogy sokan nagy ívben tesznek a nevelésre aztán majd 10-15 év múlva meg sírni fog a szájuk hogy jaj elcsesztem, rossz szülő vagyok a gyerekemből mihaszna senki házi lett. Te vagy az aki jól csinálja mert hagyod hogy had játsszon azzal amivel lehet de ugyan akkor nem hagyod hogy másnak a munkáját a kertjét feltúrja. A többiekkel meg ne foglalkozz hidd el ők majd csúnyán megüthetik a bokájukat.

Ha az én unokahúgomra gondolunk vissza tesómék nagyon rosszul nevelik őt mindent meg engedtek neki kiskorába azt is hogy bántsa a macskákat kivéve a saját kutyájukat, most 6 éves és többször volt baj hogy egy macskát a falhoz vágott belerúgott egy kiskutyába, oviba mindenkit piszkál bántja a többieket, karmol agresszív és most már neveletlen is mert a szülei nem tudják nevelni, én meg tudom mert határozottabban lépek fel mint az apja ha velem van akkor egy kis angyal. Pedig nincs saját gyerekem, párom még nem is akar. Pedig elismerte hogy jó apa lennék de még én sem akarok egyenlőre mert még 21 éves vagyok és ugye még tanulok.

Na mindegy a lényeg hogy te jól csinálod többiekkel ne foglalkozz.

Akár laza, akár szigorú, akár köztes szülő vagy, kapsz majd hideget-meleget, mert nem lehet mindenkinek megfelelni.

De nem is kell megfelelned másoknak, csak a saját gyerekednek.

Ha te így látod jónak, ha a babáddal megtaláltátok a közös hangot, akkor őszintén szólva pont nem érdekes mit mond a szomszéd Ancsi néni.

Egyértelmű, hogy nem szabad hagyni, hogy az útra szaladgáljon, és egyértelmű, hogy azért némi teret kell azért adni a gyerekeknek. De gondolom te is épp ezen dolgozol.

Amúgy a nagyszülő, a rokon, a szomszéd soha nem olyan szigorú, mint az anya, mert soha nincs is akkora felelőssége, így már eleve másképp látja a dolgokat. S valószínű más gyerekével vagy az unokáddal te is elnézőbb leszel, és lesz olyan amit szerinted másképp kellene csinálni.

A kézre csapás szerintem nem vezet célra, bár 1 évesen még lehet, hogy igen. Később majd visszaüt rád, ő is csapkodni fog, de akkor is mást fog csinálni, mint amit mondasz, max. közben félni fog tőled, és elmenekül előled.

Nem mondom, hogy soha ne csapj rá, meg hogy máris rossz szülő vagy, mert pár alkalomtól nem baja lesz a gyereknek, csak annyit mondok, hogy "kúraszerűen" ütni a kezét szerintem felesleges. De majd később meglátod, fog még változni a babád bőven, és ha kinyílik jobban az értelme, akkor az ütésekre is másképp fog reagálni (és nem úgy ahogy várod).

Minden másban egyetértek, egy gyereket igenis kell nevelni, igenis kellenek neki a határok és szabályok. S van olyan, amit korából adódóan később ért meg (mint pl. nagyszülővel maradni anya nélkül). Ez életkori sajátosság sok babánál, ez ellen nehéz tenni, csak türelem kell.