Nem bírom már ezt az állandó sírást és, hogy fél órát nem aludhatok. Mit csináljak, hogy lenyugodjak?

Kérj segítséget a párodtól, szüleidtől, anyósodéktól. Aludj, mikor alszik a baba is.

Milyen idős a babád? Menjetek ki napközben a levegőre, ott tuti bealszik, és lesz egy kis nyugi.

Ha szoptatsz akkor fejd le a tejcsit 1 alkalommal és bízd a párodra amíg te kialszod magadat. A nélkül, hogy nem pihennél nem leszel kipihentebb! Ilyen recept nincs! Kimerültél! Fel kell töltődnöd! Egy kisbaba pedig hiába a te pocakodból bújt ki(a fenét bújt magától! Nagy nehezen préselted át..), a párod ugyan úgy a szülő akár csak te. Neki is kijár épp úgy a rosszból is mint a jóból. Ha pedig gyermeket szültél neki akkor nem hiszem el, hogy ne lennétek olyan bensőséges viszonyban, hogy ne értené meg mennyire szükséged van a segítségére. Még akkor is, ha ő dolgozik és este éppen, hogy haza esik. Ugyan is odahaza 24 órás munkád van amíg ő X óra után pihenhet. Neked is jár némi pihenés. Nálunk esténként a párom kelt a hét egyik felében a kicsihez. Ennyit tudott bevállalni este ami engem baromira feltöltött mert majdnem hogy éjszakázás volt az egész akkoriban. Így sokkal jobban bírtam a hét másik felét. Estére lefejtem a tejet neki, ha én voltam ,,ügyeletes" akkor ciciztünk. 2 éves koráig tejcsizett tehát közel sem apadt el tőle a tejem:) Viszont észre vettem, hogy amikor feszültebb voltam vagy fáradtabb akkor tényleg kevesebb volt valamivel. Egy alapos alvás és egy fél órás langyos vízben pancsizás viszont úgy ellazított, hogy úgy éreztem akár egy 48 órás ügyeletet is végig tudnék húzni. 3 hétig még nem volt meg a rendszer na akkor besokaltam én is. Aztán sírva kibukott belőlem a páromnak címezve, hogy mennyire nem segít. Akkor állt be az a rend, hogy ő is ki veszi a részét. Most úgy hozta a sors, hogy nem dolgozik (ilyen ez a váltság) és most én dolgozok távmunkában. Ám hiába vagyok itt nem tudok a másfél évesemmel az ölemben dolgozni sem szórakoztatni őt. Többet játszik vele, többet mennek együtt sétálgatni mint velem, mert rengeteg munkám van. Persze azért többet vagyok vele mintha napi 4 órában munkahelyre járnék. De ettől még sokszor alakul úgy, hogy apa az ügyeletes szülő. Mikor én kicsi voltam a két testvéremmel együtt folyton csak anyukám gondjaira voltunk bízva. Szegényt szinte teljesen felőrölte a 3 gyerek felnevelése. Sosem értettem igazán, hogy apának mi a szerepe a családban hiszen anyukám is dolgozott. Valahogy ő szépen kihúzta magát az életünkből és a mai napig el van a kis saját világában ahol anyukám fényesre törli a fenekét és közben alig kap cserébe 2 jó szót.

Jó eséllyel már csak 2-3 hét lesz ennyire durva. Utána egyre többet fog egyhuzamban aludni. Addig add alább, ami a háztartást illeti. Esetleg vedd magad mellé aludni, mert akkor ha megmozdul, vagy csikar a hasa elég megsimogatni, tornáztani, de neked nem kell felpattanni, tudsz legalább feküdni. Kitartás.