Miért ilyen a kisfiam és miért csak velem?

Kisfiam 1 éves lesz hamarosan és egyre több "gondom" van vele.Már a kezdetektől sírós,nyűgös,hasfájós baba volt és anyás.Alapvetően azzal nem tudok mit kezdeni,hogy egyszerűen "megzavarodik",ha a közelében vagyok.Értem ez alatt,hogy egyébként nagyon jól elvan mással,játszik szépen és abszolút társasági emberke; mindaddig míg nem vagyok képben.Abban a pillanatban megszűnik a világ neki és csak nyúzni tud,állandóan az ölemben akar lenni,folyton mászik rám és kis tökéletlen lesz.Olyankor már semmi nem jó,csak ANYA van.Nem játszik el magának,ha én is ott vagyok,csak mászik rám.

Alapvetően sokat vagyunk együtt és rengeteget foglalkozom vele,de már sokszor tényleg az őrületbe kerget ezzel az örökös hiszijével.És csak nálam csinálja ezt.

Mit kezdjek vele???Ez mindig így marad?

Én már tényleg tanácstalan vagyok.Kb. a wc-re sem tudok elmenni,mert szalad utánam és mászik akkor is rám.

Imádom természetesen,de ez már sok úgy érzem.