Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Gyermekvállalás rokoni segítsé...

Gyermekvállalás rokoni segítség nélkül?

Figyelt kérdés

A következő lenne a helyzet: boldog házasságban élek 2 éve, és lassan szóbajött közötünk a gyermekvállalás. Viszont nagyon félek az egésztől, mivel külföldön élünk, távol szülőktől, rokonoktól, ami azt jelenti, hogy semmilyen segítségém nem lenne a férjemen kivűl, akinek természetesen dolgoznia kellene. Ez mellett lenne még egy kis baki, sajnos eddig nem igazán voltam kisgyermekek közelében, valójában nem igazán tudom, hogy is kell egy csecsemővel bánni. Szerintetek felelőtlenség így belevágni egy gyermekvállalásba?

Van valaki aki hasonló helyzetben van? Hogyan oldottátok meg?


2013. jún. 5. 14:24
1 2
 11/16 anonim ***** válasza:
Én is csak a páromra számithatok edig a közelben van a nagymama de ö dolgozik.jól megvagyunk este szoktunk beszélgetni,vagy együtt tvni egy kicsit.ja és én nem is külföldön élek.
2013. jún. 5. 16:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/16 anonim ***** válasza:

az otthoni egyedüllét nem tart sokáig max 6 hétig. :)

utána mehetsz, sétálhatsz. :)

nem kell aggódni, bár nekem is fura volt először.


ill. igen nehéz megoldani ha pl. hivatalos dolgot kell intézni. nálunk valahová még a babakocsit sem tudod betolni a liftbe annyira kicsi a hely. de valahogy megoldanám szerintem még segítség nélkül is.

esetleg bébiszitter alkalmanként.

2013. jún. 5. 16:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 anonim ***** válasza:

Lehet, hogy jól le fogtok pontozni... Sebaj!

Szerintem az, hogy tudatosan így készülsz a babavállalásra tök jó dolog! Mármint, hogy kérdezel, tapasztalatokat gyűjtesz! Nem tudom, mennyire vagy érzékeny, lelkizős ember, de pl. nekem az volt a legnehezebb, hogy megszokjam azt a tényt, hogy megváltozott az életünk és már hárman vagyunk! ( Nincs semmi segítségem, még barátok sem, mindenki messze van) Nagyon nehéz volt lelkileg "feldolgoznom". Csodálatos dolog egy baba, de én nehezen viseltem az egyedüllétet vele, és azt, hogy vége lett a szabad életemnek, életünknek! Sajnos negatívan hatott a párkapcsolatunkra is! Megszűnt az, hogy kettesben menjünk valahova stb....(Tudom ez önzőség) Nekem nagyon nehéz volt, 1 év kellett, hogy beleszokjak! A baba ellátása viszont tényleg könnyű volt, főleg mikor már teljesen felismered az igényeit, és jó napirendetek alakul ki! Engem ami még megviselt, az az, hogy nem aludtam ki magam már 1 éve, ez az én hibám is mert cicifüggő lett a babám és csak cicin tudott vissza aludni! Nem ijesztgetni akarlak, csak azért vannak árnyoldalai is az anyaságnak amikről nem "illik", nem szokás beszélni! Lemondásokkal jár és erre készülni kell! Az élet egy babával egészen más mint nélküle, de csodálatos dolog!!!

2013. jún. 5. 22:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/16 A kérdező kommentje:
Utolso hozzaszolo, azt kell irnom, hogy sikerult 100 szazalekban fejen talalnod a szoget, pont azokat a dolgokat irtad le, amiktol en is nagyon felek. Sajnos a valtozasokat eleg rosszul viselem, a maganyt megjobban. Orulok, hogy dolgozom, hogy emberek kozott lehetek, es nem kell otthon ulnom. Amikor kijottunk Nemetorszagba, fel evig nem tudtam dolgozni, sajnos kezdtem a 4 fal kozott bedepizni, amiota dolgozom hatalomas eletkedvem van. Lehet varunk meg 1-2 evet, 28 eves vagyok, szerintem meg boven belefer, addigra remelem benol a fejem lagya, es az anyai szerep megjobban megerosodik bennem.
2013. jún. 6. 06:10
 15/16 anonim ***** válasza:
én őszinte leszek...sokáig vártunk a babára, mire végre megszülethetett, mégis, nekem sokk volt az első két-három hét, persze a hormonok miatt is. De ott ért először az a felismerés, hogy igen, már 3-an vagyunk, és sosem lesz már olyan, mint előtte. Rettenetes sok ideje vagyunk együtt a férjemmel, szerelemben, egy csomó dolgot elértünk, utaztunk, azt csináltuk, amit akartunk, a munkámban is ha lehet mondani, letettem mindent az asztalra, meló mellett még 2 diploma és társai. De olyan hülye voltam, hogy valahogy nem készültem fel erre igazán. Már minden rendben, de hetekig tartott elfogadni és még most is (8 hetes) de mindenért kárpótolt a picur, imádom :) nálunk Apa itthon volt velem az első 2 hétben, gyakran bőgtem a vállán, és kiderült, tényleg csodás Apa lett ő...sokat segít most is, imádja a lányát :) a 3. hétben eljött anyum, de az az igazság, hogy a végén már vártam, h menjen, már égtem a vágytól, hogy egyedül kipróbáljam magam (nekem sem volt soha kisgyerek, baba a közelemben). Az is sokat segít, ha mondjuk a férjed tud a házimunkába besegíteni, mondjuk hétvégenként porszívóz, vagy mosogat, stb. A mosógépet berakni nem nagy gond, és napokra elosztva meg lehet csinálni a többit, amíg otthon vagy. Viszont tanács: ha otthon vagy, egy ideig főzésre ne számíts, rendelj valahonnan, vagy amíg várandós vagy, főzd tele a fagyasztót. És keress megbízható bébiszittert alkalmanként, hogy 1-2 órára eljuss az orvoshoz, ilyesmi
2013. jún. 6. 13:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 anonim ***** válasza:
Én meg föztem mindig e miatt ki kellet mozdulnom ,és akor tudtam beszélgetni nézelödni ha 2 hétig otthon lenne párod akor baba nélkül is ki tudsz mozdulni,és mozdulj is ki .ezeket a félelmeket ki nem növöd még viszont gyerek mellet ulyabb félelmek jönek majd .
2013. jún. 6. 13:50
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!