Nagycsaládos anyukák! Ti is imádtok anyának lenni, örömötökre szolgált a nagycsalád, mi alapján döntötettek igy? Mennyi a korkülönbség? Van még tervben baba? Meséljetek!

13,11,4 ,2 évesek, imádom őket tényleg, de örülök, hogy visszamentem végre dolgozni.

2 gyereket akartunk, aztán szerettünk volna mégegyet,de mikor picit nagyobb lett a kicsi egyedül volt a nagyok közt igy kapott egy párt ő is. Anyagilag szerencsére nem volt akadálya.

néhányszor elfog a vágy,de győz a józan ész, idegileg így is alig bírom őket néha...

Valószínű, ha nem dolgoznék, már diliházban lennék :D

most egyetemre járok, dolgozok a köztes időben anya és feleség vagyok, segitség csak a férjem, azt hiszem túlvállaltam magam gyerekügyileg...

30 éves vagyok, 12 éves nagylánnyal, 2 éves kisfiúval, és véletlenül jött, 6 hónapos ikrekkel. Sosem terveztem 4 gyereket, így alakult. Egy másik kérdéshez volt ez a válaszom, bemásolom.

Egy átlagos délutánom

A naggyal tanulnék, és nem értem, hogy miért nem érti a kerület-terület képletét, fordítva számolását, 1000-szer elmagyarázom az angolt, mire való a do, és csak a can-t emlegeti, közben százszor ott kell hagynom, mert a 2 éves kiszökött, és épp bezárja magát a műhelybe belülről, könyörgök, nyissa ki, mert sosem érünk annak a hülye angolnak a végére a naggyal, aki persze, hogy eljöttem, nem a tankönyvet nézegeti... Visszaviszem a 2 évest, kiderült, hogy bekakilt, ráadásul pisis a ruhája...Tisztába teszem, átöltöztetem, persze, hogy a szaros pelenkát kivágta maga alól, fejjel lefelé landolt, a forgószék lábára kenődött a laza állapotú cucc... Letörlöm, vissza nagyhoz, de közben érzem a kiságy felől az átható friss kakiszagot, valamelyik kicsi, de nem baj, lassan úgyis etetni kell őket. Mire kiértem, folytattuk a tanulást, eszembe jutott a pisis ruha, gyorsan el kell indítani a mosógépet, a szennyes tartó úgyis mindig tele, pedig mosok vagy napi 2-3 alkalommal. Mire leérek, hogy folytassuk a tanulást, sírnak a kicsik. Oké, be kell menni az udvarról, a nagy hozza a könyveket, én meg a bőgő 2 éves vonszolom, mert nem akar jönni, egyedül meg nem hagyhatom kint. Aztán ránézek a mosogatóra, basszus, elfelejtettem elmosogatni, mert akkor is etetni kellett. De ahhoz, hogy elmosogassak, el kellene a tálcáról pakolni, meg a mosógép is lejárt, ki kellene teregetni, de a reggeli mosás még rajta van a szárítón, megszáradt, le lehetne szedni, de a kiskád tele van, mert a tegnap száradt ruhákat nem volt időm elrakni, még jó, hogy nem kell vasalnom, mert azt anyura sózom rá. Bejövünk a szobába, egyik kezemben az egyik iker,etetem, a másik bőg, közben angolozunk, körbenézek, hogy igen, milyen szépen elpakoltam, még porszívóztam is, erre a 2 éves behoz 1 kiflit, még jó, hogy kistállal, én hagyom, mert etetek, és nem tudok futni utána, ha nagyot küldöm, hogy hozza vissza, bárhol is van, sosem lesz lecke, de kistál is hiába való, mert bizony az a morzsa a szőnyegen köt ki....Szóval porszívózni megint...

Aztán ki az udvarra, a 2 nagy, elpakolok, elmosogatok, meglocsolom a frissen ültetett muskátlijaimat, de 5 perc múlva a kölkök lelökik a kerítésről a virágládát, persze mind a 3 tő fejjel lefelé... kiabálok, visszarakják, a földet is. Felmosok a konyhában, hogy de jó, lassan a végére érek, erre a kicsi lerúgja a lépcsőről a cserép muskátlit, még jó, hogy fejjel lefelé landol, virág kiesett belőle..... Nem baj, türelmes vagyok, visszaültetem, persze nyakig vizes föld vagyok, kézmosás, de el kell mosni a mosdót is, áll benne a virágföld, ami a kezemről lejött...

Felmosás befejez, ki az udvarra, 2 éves nincs meg. keresem, a fáskamrában dekkol. Visszahozom, erre 2 percen belül ugyanazt a cserepet megint lerúgta. Cifrán káromkodtam, majd megint visszaültetem. Mondom, befelé, fürdés (végre, közeledik a nap vége, amikor is lefeküdhetek), útközben majdnem elhasalok a kiskád tiszta ruhában, a francba, nem raktam el, nem baj, majd holnap, addigra úgyis 2 szárítónyi ruha lesz pluszban, igazából teljesen időtakarékos vagyok.

Fürdés előtt a 2 éves ismét bekakilt. A kádban kézzel és tussal szabadítom meg az anyagtól, mert törlőkendő persze nincs fent. Utána kád kimosás Domestossal. Lejövünk, melegítek neki kaját, etetem, de egyedül akar, nem igen hagyom, rizs van pont. Minden erőfeszítésem ellenére a rizsszemek a padlón kötnek ki, amit előtte kb 2 órával mostam fel. Nem baj, felsöpröm. Amíg a kicsiket fürdetjük anyuval, (férjem dolgozik), a 2 éves kiszökik, mert meg van győződve róla, hogy a cumiját a kutya viszi el, amikor nem találja, és futok utána, hát az udvaron kéri a kutyát, hogy hozza vissza a nyamnyamot. Persze, pizsibe, és átgyalogolt a virágföldön, amit 2-odszor öntött ki, szóval pizsicsere...

Kedves Utolsó. Háááát ezen jót nevettem:DDDDDDD

kínomban.

Nekem 3 van. 2-2 év van közöttük, de hasonló a szitu:)

És nemsoká eljön az ikrek ideje is:)

"4. Minden percét élvezem!

A legnagyobb kamu. Bezzeganyu, akinek az élet egy rózsaszín örömmámor. Akinek semmi másra nincs szüksége, mint a gyerekeire és a háztartásra. Akinek soha nem kéne 5 perc nyugalom. Aki soha nem kívánta azt, hogy csak egy napot kapjon, amikor senki nem kér tőle semmit. Akit soha, még pillanatokra sem idegesített a gyerek. Akinek soha nem volt nehéz. Aki soha nem voltak mérges és elkeseredett. Akinek a gyereke sohasem rosszalkodik, sosem bosszantó, mindig tökéletes, ahol a családban mindig, mindenki kiegyensúlyozott. Akinek a gyereke soha nem néz tévét, még sosem evett csokit, és utálja a gyümölcslevet. És aki mindig azt érezteti, hogy szaranya vagy, ha nálad nem pont így van. És a bezzeganyaság ráadásul még el sem múlik, aki egyszer azzá lesz, az is marad, amíg el nem viszi valami csúnya pszichoszomatikus betegség."

pont ma olvastam.....:)

Öt gyerekem van 2,4,7,10,11 évesek. Szerettem volna még egy 6.-at is de sajnos 2 vetélésem volt az ötödik gyerek után , igy már nem valoszinű ,hogy bele merek váni egy ujabb terhességbe , 35 éves vagyok.Hát igy a nyáriszünet idején nem egyszerű megoldani a dolgokat , a férjem este 7 -kor jön haza és szombaton is dolgozik.

Elég izgalmasak a napjaim, most épp a három nagyobb kint pancsol a kis műanyag medencékben az udvaron , idebent a 2 évesem éppen a szobatisztaságot tanulja , nincs rajta pelus, jött az előbb , hogy kakált a bilibe és mutatja a kezét , hogy fujj kakás. Fürdőkádba be , mosdatás , utána kik kell takaritani a bilit , mert természetesen a szélére meg az oldalára sikerült. Közben én probálok egy kicsit netezni , a négyévesem hordja ide a kártyákat hogy válasszak belőle , majd ö is közli , hogy kakálnia kell. Nagyszerű, megint csak 2 pecet tudtam a gép előtt ülni. A konyhaajtot nyitja a kétéves , de kiabálok rá , hogy fel van mosva , nem menjen ki , mert elcsuszik. Közben a nagyok veszekednek odakint,rohanok megnézem , hogy mi a baj, közben a kicsi megint ráül a bilire. Csinálni kellene már a vacsorát is , mert mindjárt jönnek be , hogy éhesek.Ez az elmult fél ora és egész nap ez megy, de nem panaszkodom én akartam és ha előről kezdeném sem csinálnám másképp. Szerettem volna még több gyereket , de ugy látszik csak ennyi adatott , pedig annál nagyobb öröm nincs amikor a gyerekeim kivonulnak az évzárom , mint osztályuk legjobb tanuloja, átvenni a könyvjutalmat vagy az ovonénik dicsértét hallgatni, hogy milyen ügyesek , okosak, büszke vagyok rájuk!