Van még valakinek "problémamentes" babája?

A lányom ilyen.

14 hónapos lesz és semmi gondol nincs vele.

Este jól alszik, mindent megeszik a kezdetektől, az első 2 fogát megszenvedte, de azóta a többit észre sem vesszük, eddig 8 van neki.

Nagyon hamar beindult a mozgásfejlődése, már hónapok óta szépen megy, mostanában már fut, ezzel is megkönnyíti az életem.

Persze próbálgatja a határait, de ez ebben a korban természetes, egyáltalán nem vészes.

nekem is igazi jófiam volt míg baba volt :)

8 hetes korától átalussza az éjszakát, meg se nyekkent, hasfájás is csak pár napig tartott, egyedül elaludt elég kiskorától, a fogzás észrevétlen volt, nem is tudtam írni mikor bújtak ki a fogai mert csak azt vettük észre, hogy vannak... :)

na de aztán belehúzott, olyan 2 éves kora körül belebújt a kisördög, szófogadatlan lett, ez fél évig tartott. és önveszélyes volt, kb 1 évig. le se merem írni hányszor voltunk ügyeleten, mind olyan hülyeségek miatt amire nem lehet számítani. pl. állt egy helyben, én a kutyát etettem tőle egy lépésre és egyszercsak fejre állt. nem is értem hogyan, de felszakadt az orr, azóta is megvan a heg. 2x törte be a fejét, egyszer az asztal sarkának csapódott, előtte való nap feszegette le a sarokvédőt, egyszer meg a játszótéren fejelt bele a múrvába, padról hátraesett mert azt hitte van háttámla, rolival betonba fejelt egy pici gödörnél, kavicsra ugrott mezítláb, és még sorolhatnám :)

aztán ezeknek vége lett és jött a dackorszak. bár jóval könnyebb mint a balesetes korszak de azért vannak meredek műsorai...

azt hiszem visszakaptam kamatostul, hogy olyan csöndes, magában eljátszó baba volt!

szóval lesz egy még így se, ne aggódj ;D

Én nagyon szerencsésnek éreztem magam a kisfiammal. Egyetlen dolog nem akart működni, az az éjszakai alvás. Többször kelt 2 éves koráig, de aztán szinte napra pontosan, ahogy betöltötte a 2-t, mintha elvágták volna. Onnantól átalussza az éjszakát.

Minket elkerült a hasfájás, a fogzási nyűgök, a szeparációs szorongás. Nagyon jó evő volt (1 éves koráig). Mindig vidám, mosolygós baba volt. Nagyon okos, úgy mutogatott már 10-11 hónaposan, hogy egy idegen is tudta, hogy mit szeretne.

Aztán 2 évesen egy nap, hisztigörcsöt kapott, mert nem tudott a 2 kerekű! rollerrel menni. Ha segíteni akartam az volt a baj, ha nem segítettem az volt a baj. Csak hisztizett és hisztizett, alig bírtam megnyugtatni. Akkor csak álltam, néztem Őt a hisztijébe merülve és azt kérdeztem: ki vagy te és mit tettél az én tündéri kisfiammal? :) Aztán voltak még nehéz pillanataink, de azt kell mondjam, hogy az semmi nem volt, ami 3 évesen kezdődött, az igazi dackorszak. Most éljük ezt. Még mindig nagyon okos és ügyes és mosolygós, de eszméletlenül akaratos.

Amíg csak a szép volt, ufóként tekintettem a panaszkodó anyukákra és vertem a mellem, hogy én milyen szerencsés vagyok. De megkaptam én is! :)

Ez igy mind jò, hogy majd megkapja mindenki. Tulajdonkèpp nem az volt a kèrdès hogy a dackorszakba majd kibirhatatlan lesz-e a gyerek hanem hogy most jo baba ès màsnàl is van -e igy?

az enyèm 11 hònapos nem baba annyira mert szalad, kezdetlegesen beszel...de nagyon jo gyerek egyèbkènt nem nyűgos a bölcsiben is nagyon szeretik....

màsik gyerekem 4 èves ő sem volt igazàn problèmàs mèg a dackorszakban sem...