Más anyósa is ennyire hibbant?

" erre én vagyok a hálátlan idióta, akinek semmi se jó... "

-és halkan megsúgom neked,hogy lesztek ti még ennél nagyobb vitákba is hamarosan......

Az én egy évesem, a bölcsiből megtanult minden rosszat...

Nem szépe dolog állatokat köpködni, de lehet ezt finomabban is mondani, négyszemközt.....

Ettől azért nem hibbant, idióta.....

Nem lihegi túl. Mindennek van határa. Az én anyósom sem normális, de nem is bíznám rá a gyereket.

Nem, nem normális. Most derült ki a nagyiról, hogy ilyen? Vagy esetleg volt sejtésed ezzel kapcsolatban? Gondolom nem változik egyik-napról a másikra. Ha köpköd nálatok is, akkor már lehetett egy kialakult véleményed róla. Én nem adtam volna oda a gyereked. És szólnék neki, hogy az én lakásomban ne köpködjön.

Szerintem nincs igazad. Van egy csomó olyan dolog, amit maguktól megtanulnak a gyerekek. És nem kell megtanítani, még látni sem kell másoknak. Én simán el tudom képzelni, hogy nem anyósék köpködtek, hanem egyszerűen valahogy rájött, hogy ezt tudja, és csinálja.

Példák:

Sosem tanítottam, mutattam a gyerekemnek, hogy a Campona közepén vágja magát földhöz, és hisztizzen, ő mégis megtette. Sosem nyújtottam ki rá a nyelvem, ezt is csinálta. Sosem haraptam meg, mégis harapott. Sosem ütöttem meg, még a kezére sem csaptam, neki volt olyan időszaka, amikor ütött, mart, harapott.

És nem rossz gyerekem van, egy átlagos gyerek, amikor az életkor sajátosságait mutatta. Persze, jól kezeltük ezeket a dolgokat, és elnőtte, megtanulta, hogy mit szabad, és mit nem.

Szerintem nem volt igazad, és megbántottad őket.

Azért ez vicces is tud lenni, gondolom a lányod jól érezte magát, hiszen anyósod boldogan mesélte, hogy meg tudta nevettetni. Szerintem a hangnemmel volt a gond, a nem tetszést lehet normál keretek között is közölni.

Bár van olyan érzésem, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, és vannak /lesznek komolyabb problémáitok is, de ne így legyen.