fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Teljesen kikészülök már...

Teljesen kikészülök már 7hónapos babám mellett? Mit csinálnátok?

Figyelt kérdés

Már nagyon nagyon nagyon fáradt vagyok! Alszik este, bem azzal van a probléma. Teljesen ki vagyok agyilag. Nincs türelmem, nincs semmim.

Nagyon durván produkálom a terhesség utáni depresszió tüneteit. Nagyjából, sikerül kordában tartani. Van, hogy 1-2 hétig nem jelentkezik, aztán egyszer csak bekattanok. Ilyenkor nagyon csúnyákat gondolok! Pl.:miért szültem?jobb volt egyedül! Egyszer annyira mérges voltam, hogy kiabáltam vele. De amikor "észhez" térek, iszonyatosan bűntudatom van, hogy mekkora rossz anyának nem nevezhető ember vagyok!!

Ma is ideges voltam rá, mert sokat sírt! Idegesít néha a sírása, amikor frissebb vagyok, akkor nem! Néha úgy reagálok a sírásokra, mint egy "normális" anyuka. Néha meg úgy, ahogy kell. Mególelgetem stb.

Egyszerűen nem érzem magam anyának! Nem érzem azt, amiről annyian mesélnek boldogan!!! Szeretem a gyerekem, de nem érzem azt, hogy az anyja vagyok! Amikor normálisabb leszek, kijövök ebből az állapotból, akkor minden normális!

A barátomtól nem kapok érzelmi támogatást, teljesen így érzem. Minden napom arról szól, hogy várom a szabadnapját, hogy kicsit kikapcsolódjak. (Takarítsak, mossak). 7 hónap alatt nem voltunk sehol sem!!!! Nem érzem magam fontosnak!

Annyira elfajult vele is a helyzet, hogy szó szerint undorodok tőle! RENGETEGET vagyok EGYEDÜL!!! Heti 1 szabadnapja van, reggel 8-ra megy dolgozni és éjfélre ér haza!

Utálom nézni a közösségi oldalakon, hogy mas is erőseim élete mennyire szép, kiegyensúlyozott, míg az enyém egy nulla. Irigy vagyok!! Nulla vagyok anyaként, nulla vagyok mindenben!!!!

Kikészítő a magány, hogy még ilyenkor is itt ülök.

Tudhattam volna, hogy ez lesz. De annyira eszetlen tyúk voltam, hogy ebbe sem láttam bele, hogy milyen lesz egyedül! Akkor is ez volt a munkája! Egy hülye albérletben lakunk, a páromak lila gőze nincs arról, hogyan lesz sajátunk!

Félek elmenni pszichológushoz, mert ha elmondom neki, hogy nem érzem magam anyának, türelmetlen vagyok, és többször megfordult az önző fejemben a öngyilkosság, elvennék tőlem!!!!

Nagyon kibuktam ma!!! Nem ez az első alkalom!


-mit csináljak?

-ha elmegyek orvoshoz, elvennék tőlem, mert segítséget szeretnék kérni??

-hogyan állhatnék talpra?

-hogyan vehetnék véget, ennek a hullámvölgynek? Egyszer jól érzem magam, másszor meg teljesen ki vagyok!!


Kérlek, ne írjatok gonosz kommentet! Tudom, hogy egy oltári rossz ember lehetek most sokak szemében:-((


2014. márc. 28. 22:19
❮ 1 2 3 ❯
 11/25 A kérdező kommentje:
9-es! Ez egy hatalmas hinta, nagy köralakú, háló van rajta. Rá lehet feküdni, még a baba mellé is! Van olyan hinta is, mint pl a kenguru, csak műanyagból! Mást mi sem tudunk használni!
2014. márc. 28. 22:49
 12/25 anonim ***** válasza:
de jó, nálunk ilyen nincs...
2014. márc. 28. 22:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/25 anonim ***** válasza:
Úristen, ez szörnyű, Kedves Kérdező! Rettenetes, hogy így érzel! Én a helyedben fejvesztve rohannék orvoshoz, pszichológushoz. Nehogy egyszer elszakadjon végérvényesen a cérna, és kárt tegyél akár magadban, akár a babádban. Próbáld meglátni a picurkádban a Csodát! Mert higy minden kis élet egy csoda! Csodálkozz rá! Próbáld a babád szemein keresztül nézni a világot, és meglátod, milyen érdekes. Én imádok a kisfiammal fűszálakat csodálni, vagy nézni, ahogyan a labda ezerféleképpen tud leesni. A babád érzi, higy nincs béke benned, pedig megérdemelné, hogy nagyon boldog emberke legyen. Változtass!
2014. márc. 28. 23:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/25 anonim ***** válasza:
Tökéletesen értem, amiről írsz. Hat hónapos egészséges, gyönyörű kislány anyukája vagyok, Akit nagyon-nagyon vártunk. És Akiért nem győzök hálát adni. Mégis, egyedül kb. ott tartanék, ahol Te. Én anyukám segítségét szoktam kérni, heti rendszerességgel 2 napot van velünk, anyósom is segít. Engem különböző félelmek szorongattak: mi lesz, ha lesz valami a picivel, amivel nem tudok mit kezdeni? Vagy lesz velem valami, és ő egyedül marad egész napra... Hála Istennek, a nehezén túl vagyok, azt hiszem, azt remélem. Szülői segítséget nem tudsz kérni? Nekem a tél, a bezártság, a sötét is rátett sok lapáttal. A férjem reggel sötétben ment el dolgozni, és délután, kora este sötétben jött. Most tavasszal a jó idővel, a fényes és hosszabb nappalokkal, a nagyobb mozgástérrel, no meg a baba növekedésével eltűntek a rossz gondolataim is. Nem jobb kicsit így tavasszal? Persze, nekem összehasonlíthatatlanul könnyebb, mert a férjem minden este itthon van, ő fürdet, a hétvége kétnapos, stb. Egyedül nem bír mindent az ember, tudom, és valójában csodállak is, hogy ennyi mindent bírsz, csinálsz! Pipa voltam, amikor azt mondták: ha a gyerek alszik, aludj te is... Ha a gyerek alszik, alig győzöm az elmaradt feladatokat, így is feje tetején áll minden és szalad a lakás. De mégis, beláttam, fontos a pihenés. Egyszer-egyszer valóban vele egy időben én is alszom. Próbálj meg minél többet pihenni, szükséges a fizikai regeneráció is! Kérj segítséget! A párodét (szabadsága neki is van...), a rokonokét vagy barátokét, ha kell, szakemberét.
2014. márc. 29. 00:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/25 A kérdező kommentje:

Köszönöm! Amikor alszik, próbálom a szabadidőt azzal tölteni, hogy kicsit kikapcsoljam magam. Anyum sokat szokott segíteni lelkileg. Mindig megyek is hozzá, de ezt a valamit Ő sem tudja "leállítani". Annyira vártam, aggódtam érte a pocakban. A szülés nagyon fájt. Szerintem, ott történt valami. Nagyon örültem, mikor a mellkasomra tették, de nem azt éreztem, mint amikről beszámolnak. Szöbrnyű ezt leírni, mert Ő az egyetlen az életemben, aki mindig számítani fog rám.

Szerető és féltő anya szeretnék lenni. Ha kívánhatnék, az lenne az egy.

2014. márc. 29. 08:46
 16/25 anonim ***** válasza:
Nekem is volt hasonló időszakom, szintén 8 hónap körül. Nem szimplán fáradt voltam hanem úgy éreztem h. Sejt szinten vagyok kimerülve mintha nem termelnék semmi energiát... Ettől annyira lehangolt lettem h. Nem tudtam a babával sem úgy foglalkozni ahogy kellett volna, mindenféle gondolatok kavarogtak a fejemben. rájöttem h. Ez nem normális dolog így. Nem voltam depressziós. Egyszerűen csak vérszegény. A szoptatás teljesen lemerített. 3 napig szedtem vasat és még az élet is szebb lett :-) nem azt mondom h. Neked is ez a bajod mindenképp menj orvoshoz de szerintem kezdd egy vérvétellel hátha tényleg csak ennyi. Ne add fel, sok sikert!
2014. márc. 29. 08:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/25 anonim ***** válasza:

Jó anya vagy! És tudod miből látszik? hogy érdekel az egész téma, zavar, bánt, hogy így viselkedsz a kisbabáddal. Szerintem a felismerés az első és legfontosabb lépése a folyamatnak. Második lépésként tényleg érdemes lenne elmenned egy szakemberhez, rengeteget tudna segíteni! Szerintem ezt a lépést semmiképp sem hagyd ki, de mindemellett próbálhatsz javítani a közérzeteden autodidakta módon is.


Az első hónapokban én is éreztem hasonlókat, mint Te. A férjem reggel 6kor indult munkába, este 9körül ért haza, rettenetesen kivoltam, sok volt a házimunka, sokat sírt a babám (refluxos és hasfájós volt), én gyűlöltem tükörbe nézni, elhagytam magam.

Aztán változtak a dolgok, én is igyekeztem összeszedni magam. Elmentem fodrászhoz, manikűröshöz, elkezdtem vitaminokat szedni, egészségesen élni, és kezdett a közérzetem is javulni (ép testben ép lélek:)).

A sokszor nyűgös babámhoz is próbáltam máshogy hozzáállni, muszáj volt megértetnem magammal, hogy nem jókedvéből sír, valami baja van, valami rossz neki, és az én feladatom megoldani a helyzetet. Bosszúság helyett próbáltam inkább kihívásnak felfogni a dolgot.

Mindemellett leültem a párommal beszélni, és elmondtam neki, hogy nagyon kevés a szabadidőm, szeretnék néha Egyedül lenni. Teljesen megértő volt, hétvégente 2-3 órára átveszi teljesen a lányunkat, én pedig megyek a dolgomra, beülök kávézni valahova egy barátnőmmel, elmegyek vásárolgatni, vagy egyszerűen csak magamra zárom a szobaajtót otthon, és megnézek egy filmet egyes egyedül.


Lehet, hogy sok hülyeséget összehordtam most, igyekeztem leírni a saját tapasztalataimat, nem ítéllek el (mert nincs is miért), írj ki magadból midnent nyugodtan, ha az segít.

2014. márc. 29. 09:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/25 anonim ***** válasza:
16-os vagyok! Azt nem írtam, hogy nekem a testvérem pszichológus, sokat beszélgettem vele erről. Ő mondta hogy szülés után fél évvel már nem szülés utáni depresszióról van szó, az ilyenkor már nincs! Nem vagy rossz anya! Hidd el mindenkinek vannak ilyen gondolatai, csak nem beszélünk róla, mert iszonyú bűntudatunk van miatta! Figyu ha maradt a terhességről vastablettád, kezdd el szedni C vitaminnal pár napig, ártani nem árt , de lehet hogy segít! Nekem is volt olyan, hogy sírt a baba, annyi erőm nem volt hogy odamenjek a kiságyhoz, amikor észhez tértem szörnyen éreztem magam..... Ha nem lesz jobb, akkor pedig menj szakemberhez!
2014. márc. 29. 09:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/25 A kérdező kommentje:

Nagyon szépen köszönöm, ezt a sok segítő választ! Veszek is ma vas tablettát és c-vitamint is! A magnézium nem lehet jó?

Ha szabadnapos lesz a párom, biztos elmegyek valahova! Megfogadom. Elmegyek múzeumba a kislányommal, vagy hasonló érdekes helyekre! Tényleg szeretnék jó lenni! Ha ezek után is lesz olyan amit leírtam, elmegyek szakemberhez! Hátha tud segíteni! Mindent meg kell próbáljak, mert ez a kislányra is hatással lesz. Érzi rajtam azt a hatalmas feszültséget, olykor agressziót. Legszívesebben pofont adnék magamnak.

Megpróbálok több pozitív dolgot tenni az életembe, mégha apróság is.

Köszönöm, hogy nem ítélkeztek, az őszinteséget is!

2014. márc. 29. 09:34
 20/25 anonim ***** válasza:
A magnézium is jó lehet, mert oldja a feszültséget, a görcsöt, ezért szedtük terhesség alatt. Egy próbát megér :-) Sok sikert mégegyszer!
2014. márc. 29. 09:39
Hasznos számodra ez a válasz?
❮ 1 2 3 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Babák kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!