Mit csináljak? Meddig fog ez így menni?
Kisfiam 10 hónapos és úgy tűnik nagyon apás. Azon már túl vagyok, hogy ez zavarjon (az elején bevallom őszintén zavart), szóval most már nem ez a gondom, hanem hogy egyszerűen, nem bírok vele amikor a párom is velünk van.
Ha csak meglátja, elkezd sírni, de olyan keservesen, hogy alig lehet megvígasztalni.
Amikor ketten vagyunk itthon teljesen harmónikus a kapcsolat közöttünk, szerintem a párom el sem hiszi, hogy mennyire más olyankor a Picink.
Mit csináljak? vagy mit kéne a páromnak csinálnia ahhoz, hogy változzon ez a helyzet? fog ez változni egyáltalán?
Ez lenne a szeparációs szorongás, csak az apjával kapcsolatban?
Komolyan mondom, a hétköznapokat már jobban szeretem, mert sokkal sokkal nyugisabbak mint amikor 3-asban vagyunk. Szomorú, de így van! :(
Valaki tapasztalt már hasonlót?
Van erre valami megoldás, vagy ezt így kell átvészelni?
Segítsetek!!!
Köszi mindenkinek előre is!
bocsi, akkor valószínűleg rosszul fogalmaztam:
Tehát azért sír kesevesen, hogy foglalkozzon vele az apja, vegye fel vagy akármi. Amíg nem jön oda hozzá, hiába csinálok vele bármit, semmit nem ér csak sír és sír. :(
Kedves 5-ös!
Nektek mikor kezdődött ez? És javult azért vagy ugyanolyan esetleg rosszabb lesz idővel? Te hogy bírod?
Én attól is tartok, nehogy elege legyen a fiabol ha mindig csak azt látja, h nyugos meg sír! Komolyan, ő nem is ismeri a fia másik arcát! :-(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!