Miért adják a szülők a saját nevüket gyerekeiknek?

Ezen én is mindig elcsodálkozom. van, ahol hagyományból és évek óta mindenki apja és anyja nevét kapja. A mi csaláédunkban is volt ilyen, a nagynénim még az nayja, nagyanyja nevét kapta, aztűán jól meghökkent mindenki, amikor a lánya már végre nem Erzsi lett.

Nem mindegy, hogy más mit ad a gyerekének? Te is úgy nevezed, ahogy akarod és ők is.

Ez egy hagyomány. Van aki ragaszkodik hozzá, van, aki nem. Mi a férjemmel elsőként a saját nevünket zártuk ki, de engem nem zavar, ha más a saját nevét adja a gyerekének. Egyébként szerintem ez viszonylag ritka mostanában, esetleg 2. névként szokták adni.

Szerintem ez egyfajta hagyomány, mindkét szülőm a saját szülőjéről kapta a nevét, mert mindkét családban ez volt a hagyomány, amúgy szerintem is baromság, állítólag lett nagy sértődés, hogy megszakadt a sor és a tesóm nem lett a kitudjahanyadik János :). Praktikusan nagyon zavaró, főleg fériaknál, hogy tök ugyanaz a nevük.

5-ös vagyok, még annyi, hogy a lányunknak második névnek az anyukám (egyben persze nagyanyám) nevét adtuk, amolyan tiszteletből, mert rengeteget köszönhetek nekik, és a név is nagyon tetszik.

hát ez nagyon változó. pl anyukám második neve a mamám neve. ugyan akkor sokan vagyunk lányok, de egyikünk sem kapta anyu nevét, öcsém lett egyedül apu után elnevezve. nekünk is fiúnk lesz így hogy legyen saját neve is másodikként adjuk a férjem nevét. egy: semmi bajom a nevével, talán még tetszik is. kettő: ez nekem némi tisztelet adás, hagyomány. de ha lányunk születik akkor tuti nem adom az én nevemet. ez kevésbé hallom "hagyománynak" hogy a kislány az anyja nevét kapja csak fiúknál észleltem eddig.

Én a 12. heti ultrahangon megtudtam, hogy szinte biztos fiú és az autóhoz kiérve már el is döntöttem, hogy apukája után kapja majd a nevét (Tamás). Egyrészt, mert nagyon szép név és ha páromat nem így hívnák, akkor is jó eséllyel ezt kapná, másrészt meg az első gondolat az volt, hogy más nem is lehetne. Valahogy egyértelműnek tűnt. Nem is tudom igazán megmagyarázni, egyszerűen csak számít, hogy a kisfiam is azt a nevet kapja majd, amit az édesapja visel. A saját nevemet viszont biztos nem adnám a lányomnak, pedig én szeretem a nevem, most divatos név is, de ott nem érzem, hogy jó lenne. Az én családomban az első fiú kapta édesapánk nevét 2. névnek. A párom családjában az első fiú kapta az apukájuk nevét első keresztnévnek. Mindkét családban az összes tesónál megmaradt a név átöröklődés legalább 2. keresztnévként. (Mivel a párom második fiú, így Ő nem az apukája nevét kapta, tehát nálunk nem a nagypapa neve megy tovább). Az, hogy ez kinek tetszik, kinek nem, az nem befolyásolja, hogy mi lesz a gyermekünk neve, nekünk tetszik és kész.